Vannak hazánkban titkos föld alatti helyek is, de ha egy kis kalandos borzongásra vágyunk, elhagyatott épületeket, szellemvárost, sötét múltú kastélyt és várat is felkereshetünk, a listánkon szereplő helyszínek szuper úti célok lehetnek.
1. Ürességtől kongó szovjet kisváros
Ha valaki nyitott szemmel jár, rábukkanhat a Balatontól nem messze, Veszprém vármegyében, Szentkirályszabadja mellett egy lerobbant panelházakból álló szellemvárosra. Ez az üres, síri csendbe burkolózó, hátborzongató helyszín pedig egykor nyüzsgő volt, 1990-ig, a Szovjetunió felbomlásáig ez volt az otthona ugyanis a Magyarországon állomásozó orosz és ukrán katonáknak.
Bár most nehéz elképzelnünk, de a magyar Csernobilként emlegetett „kisváros” 60-70-es években felhúzott épületeiben egykor iskolák, óvoda, étterem, mozi, színház és bolt is működött.
A hely ma már csak árnyéka önmagának, aminek az izgalmakra vágyó turisták és a filmjeiknek rémisztő helyszíneket kereső filmrendezők nagyon is örülnek.
2. Egykori szovjet laktanya
Aztán ugyancsak Veszprém vármegyében, a Bakony déli oldalán ott van Magyarország egyik legnagyobb kísértetvárosa, az elhagyatott Kis-Moszkva is. A rendszerváltás előtt ez a szovjet katonai laktanya volt hazánk legszigorúbban őrzött katonai bázisa, itt tárolták a szovjet atomtölteteket is. A 32 hektáros területen – úgy saccolják – 1968-ra készültek el az épületek, amelyekben – mint egy igazi városban – volt iskola, bolt, orvosi rendelő és fodrászat is, két panelházában pedig nem kevesebb, mint hatvan család élt. Kis-Moszkvának a rendszerváltáskor megpecsételődött a sorsa: a katonai kivonulás után teljesen elnéptelenedett, és minden mozdíthatót elvittek a környékről.
3. A borzalmak kastélya
Nem sok félelmetesebb hely van Magyarországon a balatonedericsi Fekete-kastélynál, amelynek nemcsak a neve sötét, hanem a múltja is. A növényzettel mára sűrűn benőtt, romos épület minden egyes részlete mintha azokról a borzalmakról árulkodna, amelyek az épület falain belül történtek szűk egy évszázad alatt.
A rémisztő históriák sora még 1912-ben a kastély szakácsnőjének halálával kezdődött, akit szerelemféltésből ölt meg a gulyásként dolgozó párja.
A következő hátborzongató esetig csupán két év telt el, amikor is a kastély tulajdonosa végzett magával. Ezt szűk másfél évtized után követte egy másik ügy: 1928-ban a kastély újabb tulajdonosa, egy pesti ügyvéd döntött úgy, hogy véget vet az életének, miután kiderült, hogy a felesége megcsalta őt. Nem sokkal ezután harmadszor is megtörtént ugyanaz, amit pont az a férfi követett el, aki miatt az ügyvéd dobta el magától az életét.
Ez a férfi is rájött, hogy új asszonya nem hűséges hozzá: beleszeretett ugyanis egy csalóba, aki csakis a pénzéért környékezte meg az asszonyt, majd eltűnt.
A hoppon maradt nő ezután jobbnak látta eladni az épületet egy nyugalmazott miniszteri főtanácsosnak és feleségének, ám új otthonuknak nem sokáig örülhettek. A férfi élete is nem sokkal később tragikus hirtelenséggel véget ért, miután rájöttek kettős hírszerzői múltjára.
4. A legtitokzatosabb vár
A szellemtörténetek kedvelőinek igazán izgalmas helyszín lehet a Mátra és a Bükk határán álló siroki vár is, amelyről azt állítják, hogy napnyugta után nyolc alak veti magát a mélybe. De ne szaladjunk ennyire előre, a történet megértéséhez muszáj visszatekintenünk a középkorba!
Ekkor volt ugyanis a vár ura Kompolti Imre, akinek a lánya szívét egyetlen férfi sem tudta elrabolni. Gizellának ugyan szép számmal akadtak kérői, egyiküket sem szerette.
Egy nap azonban hét vitéz érkezett a várba, ami mindent megváltoztatott: egyikük iránt – csodák csodájára – megdobbant Gizella szíve. A rózsaszín boldogság azonban nem tartott sokáig, a lány kegyeiért folytatott párbajban elesett a szerelme, így Gizella bánatában leszúrta a győztest, ő maga pedig levetette magát a legmagasabb bástyáról. Úgy tartják, a lány és a hét vitéz szelleme a mai napig ott kísért.
5. A kétszer kihalt falu
Most pedig gondolatban utazzunk el egy olyan településre, amely mára jóformán teljesen eltűnt Magyarország térképéről! Ez a mai Aggteleki Nemzeti Park területén található Derenk, Szögliget külső, már lakatlan része, amelyre csupán néhány rom emlékeztet. Az először királyi, majd földesúri várbirtokot egymás után érték a sorscsapások: lakossága először a Rákóczi-szabadságharc és a török megszállás, aztán pedig az 1711-es pestisjárvány miatt fogyatkozott meg. Derenk egy időre el is néptelenedett, mígnem az Esterházyak nem hoztak jobbágyokat a területre.
A népesség egyre csak gyarapodott, a település lélekszáma a második világháború előtt csaknem félezerre duzzadt, aztán jött Horthy Miklós kormányzó, aki egy döntésével eltörölte a települést a föld színéről.
Itt ugyanis egy vadászterületet álmodott meg, amelyhez első lépésként egy medvéskertet hozott létre a falu határában, majd elrendelte a lakóházak és a templomok lebontását. A lerombolt falu lakói a környező településeken leltek új otthonra, 1943-ra már egy lélek sem élt Derenken.
6. Villa a Balaton-parton
Kádár János egykori Balaton-parti villájába ma már életveszélyes belépni. Ablakai betörtek, belsejét teljesen kifosztották, kívül és belül is benőtte a kusza növényzet. A Club Aliga területén található, díszítésektől mentes, a korában is puritánnak számító épület a pártüdülő négyes számú villája volt a mindössze 80 négyzetméterével.
Az aligai fürdőtelepen egyébként 1912-re már negyven magánvilla állt, és ez még csak a kezdet volt.
A pártvezetés 1948-ban pártüdülőnek sajátította ki, amelyet két részre bontottak. Az Aliga I. a pártalkalmazottak területe volt, az Aliga II.-t viszont szigorúan őrizték, itt kapott helyet a Castro-villa is. Kádár János balatoni pihenőlakjával többeknek is szándékai voltak a rendszerváltás után, ám az épület állapotromlását senki sem tudta megakadályozni.
7. Elcsendesedett gyerektábor
Hosszú-hosszú ideig volt gyerekzsivajtól hangos a messze földön híres zirci gyerektábor, ám jó pár évre elcsendesedett, így nem csoda, hogy sokáig csak hideglelős szellemtanyaként emlegették. A gyerektábort még az 1930-as években a postai dolgozók gyermekei számára létesítették, de ekképp működött a világháború után is, aztán pedig SZOT postásüdülő néven várta a vendégeit. Az ezt követő évtizedekben olyan forgalmas lett a hely, hogy további fejlesztéseket kívánt. Az újonnan felhúzott 12 faházzal megháromszorozták a tábor befogadóképességét, de a rendszerváltáskor itt is minden megváltozott: egyre kevesebben keresték fel a helyet, mígnem szépen lassan elnémult a tábor. A háromhektárnyi terület azonban két vállalkozónak köszönhetően mára újra kivirágzott.
