Az őskeresztények így figyelmeztettek a halál elkerülhetetlen mivoltára
A koponya plusz két lábszárcsont motívum kialakulását egyes történészek az ókori Egyiptomig vezetik vissza, ahol az elhunyt fáraókat halotti maszkjukon a mellükön keresztbe tett, jogart tartó kézzel ábrázolták (a leghíresebb hasonló ábrázolás természetesen Tutanhamon fáraó Kr. e. 14. századból származó aranymaszkja). A szimbólum valódi eredete azonban inkább a keresztény legendához köthető, mely szerint Krisztus megfeszítésekor a lábánál az első ember, Ádám csontjai hevertek a porban – a hiedelem hatására az emberi csontok hamar a memento mori, vagyis a halál elkerülhetetlen mivoltának szimbólumává váltak, a késő római korban pedig már számos helyszínen, például az őskeresztények által használt katakombákban találkozhatunk a mai halálfejmotívummal azonos koponya-lábszár csontok ábrázolásával.
A középkorban többek között a templomos lovagrend tagjai használták a halálfej-ábrázolást, mely egy szabadkőműves-legenda szerint az utolsó templomos Nagymester, a IV. Fülöp francia király által máglyán kivégzett Jacques de Molay csontjait szimbolizálják. A történet úgy tartja, Molay halála után a rend három templomos lovagot küldött a Nagymester földi maradványainak felkutatására és megmentésére, a lovagok azonban csak a férfi koponyáját és két lábszárcsontját találták a feltételezett sírban. A középkor vége felé – a 14–15. században – a halálfejmotívum szinte teljesen kikopott a használatból, hamarosan azonban új értelmet nyert a tengeren ólálkodó haramiáknak köszönhetően.
Nem minden kalóz lobogóján szerepelt a halálfej
A hajóskapitányok naplóikban gyakran apró halálfejet tettek a tengeren meghalt legénységi tagok neve mellé, egyesek úgy tartják, ez ihlette a kora újkori kalózokat, hogy zászlójukra vegyék a motívumot, mely a kifosztandó hajók parancsnoka és legénysége számára figyelmeztető jelzésként szolgált, már messziről és egyértelműen a(z ellenállás esetén bekövetkező) halál közeledtét jelezte. Mások szerint a fekete lobogóra pingált-varrt fehér koponya-lábszár csontok szimbóluma, angolul Jolly Roger (kb. „Vidám Roger”) mögött nem kell ennyire konkrét jelentéseredetet feltételezni, a kalózok pusztán a sokkhatás miatt választották a csontos motívumot, úgy gondolták, ezzel tudják legjobban megfélemlíteni ellenfeleiket.
A kalózok fekete lobogója – és számos egyéb motívum, melyeket a modern populáris kultúra (gyakran tévesen) a kalózokkal hoz összefüggésbe – Robert Louis Stevenson nagy sikerű ifjúsági regénye, az 1883-ban megjelent A kincses sziget nyomán kerültek be a köztudatba. A gyakori hiedelemmel szemben a Jolly Roger valójában csupán egy volt a kalózok által használt zászlók közül, és nem is a legnépszerűbb: a különböző lobogókon többek között (egész alakos) csontvázak, lándzsák, kardok, átszúrt szívek, (a halál eljövetelére emlékeztető) homokórák és egyéb motívumok jelentek meg, általában minden híresebb kalózkapitány saját, egyedi dizájnú zászlóval rendelkezett. A hagyomány szerint a „klasszikus” halálfejes lobogót első ízben a 17. század első felében kalózkodó ír Edward England kapitány használta.
A mérgeket és a halálos veszélyt jelöljük vele
A halálfejmotívumot manapság leggyakrabban valamilyen veszélyre való figyelmeztetésként használják, például magasfeszültségű villanykerítésre vagy mérgező vegyszer dobozára teszik – ez a modern jelentése természetesen szintén a memento mori szimbolizmusból eredeztethető, és először a 19. században vált bevett szokássá. 1829-ben New York államban törvényben írták elő, hogy minden veszélyes anyag csomagolását, dobozát vagy üvegét figyelmeztető jelzéssel kell ellátni – néhány évtizeddel később már a halálfej számított a leginkább elterjedt (egyben legegyszerűbb, legfrappánsabb) hasonló jelzésnek, mely népszerűségét a mai napig őrzi.
A halálfej többek között megtalálható a számítástechnikában használatos egységes karakterrendszer, az Unicode szabványosított karakterei között, de napjainkban gyakran használják sportcsapatok, rock- és punkegyüttesek is. Népszerűsége régóta töretlen, és nem is tűnik úgy, hogy ez a közeljövőben megváltozna.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés