hajóbaleset duna

Az első feljegyzett tragédia során a Slavonia gőzösbe ütközött a nála jóval nagyobb Karl Ludwig hajó két megye határán 1868-ban. Az első hazai folyami gőzhajóütközésként számontartott eset két utas halálát okozta, de öt évvel később a bíróság felmentette a balesetért felelősségre vont kapitányt. A technika fejlődésével újabb és újabb hajótípusok kerültek forgalomba, s az egyik legemlékezetesebb dunai hajószerencsétlenség is két ilyen, a gőzhajóhoz képest modern hajó balesetéből származott: egy utasszállító szárnyashajó ütközött egy tolóhajó bárkájával.

A Sirály I. szárnyashajó tragikus esete

1983. szeptember 5-én 14:45 kor indult útjára Bécsből a 45 utast és 6 főnyi személyzetet szállító Sirály I. nevű szárnyashajó, utasai között brit, osztrák, dán, német, liechtensteini és svéd turistákkal. Elérve az utazósebességet, az ausztriai Fischamend felé haladva utolért egy vele azonos irányban, völgymenetben haladó szovjet tolóhajót, amely maga előtt három megrakott bárkát tolt. A Vilnius tolóhajó nyomvonalában haladó Sirály későn kezdte meg előzési manőverét, amikor már túl közel volt az előtte haladó hajóhoz, így nem tudott tőle kellő távolságra kerülni. A tolt bárka végül oldalról magához rántotta a hozzá túl közel előzni próbáló, kisebb szárnyashajót, az pedig belecsapódott a bárka sarkába.

Ez történt a hajóbaleset során

A szárnyashajó a második üléssornál átszakadt a bárka élétől, főfedélzete és hajófeneke is ék alakban vágódott föl. Az ütközés következtében az első négy üléssor összepréselődött. A Sirály I. nyolc vízmentes légrekeszt tartalmazott az esetleges véghelyzetre felkészülve, de a hajó süllyedését ezek csak akkor képesek megakadályozni, ha mindössze egy rekesz sérül. Mivel a baleset következtében ezekből egyszerre kettő is megsérült, a hajó süllyedni kezdett.

Menteni a menthetetlent a Duna habjain

A történtek lelki súlya alatt a szárnyashajó kapitánya mentálisan azonnal összeroppant, képtelen volt a továbbiakban feladatát ellátni. Első tisztje súlyos fejsérülése miatt szintén nem tudott felülkerekedni a menthetetlen helyzeten, így a gépüzemvezetőn múlott, hogy megakadályozza a hajó totális süllyedését. Balázs László gépüzemvezető a menetirány szerinti jobb part felé kormányozta a hajót az utolsó pillanatokban, s ott zátonyra futtatta a nagyobb baj elkerülése érdekében.

Gyors helyzetfelismerésének és felelős döntésének köszönhetően mindössze két halálos áldozattal végződött a megdöbbentő incidens: az egyik halálos áldozat az ütközés fizikai behatásától a Dunába esett brit házaspár hölgytagja volt. Férjét sikerült időben kimenteni a folyóból, de az asszony csonkolt holttestét csak kilométerekkel arrébb találták meg halászok. A másik halálos baleset a fedélzeten történt, ahol egy osztrák nő fejjel a sétafedélzet ajtajának zuhant, s ezzel olyan mértékű koponyasérülést szenvedett, amely azonnali halálát okozta. 

A 45 utasból további 33 sérült meg, ebből kilenc fő súlyosan.

Ítélet

A Sirály I. kapitányát azonnal őrizetbe vették, de a tapasztalatlan, nem megfelelő szakmai múlttal és csekély tekintéllyel rendelkező hajós még az események rekonstruálására sem volt képes a baleset bekövetkezése után alkalmas. Összefüggéstelen magyarázatai között ittasságára is hivatkozott. Később kiderült, amikor már konstatálta az események terhét, ismételten inkább a pohárhoz nyúlt, hiszen önmagát sem érezte kellően tapasztaltnak a helyzet érdemi kezelésére. A bíróság 5 év és 6 hónap szabadságvesztére ítélte.

A tragédia tragédiát szült

Másodfokon is jóváhagyott büntetésének letöltése után az exkapitány visszatért a fedélzetre, de már nem tiszti beosztásba, de így sem volt képes megemészteni a történteket, így pár év szolgálat után öngyilkosságot követett el.