A női fürdőruházatnak tükröznie kellett a korabeli társadalom által meghatározott, az illendőségre vonatkozó elképzeléseket. A fürdőruhák ekkor még egyberészes ruhából, alsónadrágból és harisnyából álltak, amelyek gyakran gyapjúból vagy pamutból készültek. Belegondolni is rossz, hogy ezek az anyagok vizesen milyen élményt kölcsönöztek a fürdőzésnek. A ruháknak nemcsak az volt a funkciója, hogy eltakarják a női testet, de cél volt, hogy a könnyű mozgást is ellehetetlenítsék.
Az 1920-as évekre tehető a fürdőruhadivat első forradalma, amikor is a női úszósport is bekerült az olimpiai játékok körébe. Az első fecskék, az első újítások mindig közfelháborodást eredményeztek, az erkölcsi norma változása mellett a kereskedelmi szektor mindig egy lépés lemaradásban volt. Például a Speedo, az ausztrál ruházati vállalat, amely 1914-ben kezdett el kísérletezni fürdőruhákkal, az évtized végéig forgalmazta a kezdeti egyberészes dizájnt, ami mindkét nem esetében általában rövid ujjú vagy mellény stílusú felsőrészből és nadrágszerű alsórészből állt.
Az első fecske: honnan jött ez a fürdőnadrágtrend?Sok mindenhez hozzászokik az emberi szem, de az attól még nem biztos, hogy jó is. Hogyan viszonyuljunk a fecske fürdőnacihoz?
Tovább olvasom45 év leforgása alatt, amíg a bikini divatba nem jött, volt pár érdekes elképzelés fürdőruhafronton. Lentebb megtalálod galériánkat.
Fürdőruhák a 20. század elején
A huszadik században a női fürdőruhák jelentős átalakuláson mentek keresztül a textilipari fejlődés és az egyre szabadabbá váló divatirányzatok és erkölcsi normák következtében.
Kattints a képre, és lapozd végig időutazásra invitáló galériánkat:
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
