Bár a hajnak semmilyen, biológiai értelemben nélkülözhetetlen szerepe nincsen, mégis folyamatosan foglalkozni kell vele, egyfolytában nő, és nem tűri azt, ha nem foglalkozunk vele. Hossza, fazonja, jellege a legtöbb ember számára fontos, festetjük, vágatjuk, fésüljük, ápoljuk.
Van, aki mágikus erőt tulajdonít neki, de a legkülönbözőbb varázslatokhoz is felhasználták már az idők során a fejünket borító szőrzetet:
a nők ennek segítségével igyekeztek magukhoz kötni szívük választottját, ha már annyira elkeseredtek.
A huszadik századig nem léphetett be nő egy fodrászatba
A haj ápolása vagy éppen elrejtése a nők esetében hosszú ideig magánügy volt: egész a huszadik századig kellett várniuk arra, hogy ők is beléphessenek egy fodrászszalonba, a megjelenésük pedig szelet vetett és vihart aratott. Innovációk sora érkezett nem sokkal azután, hogy a nők hajának kezelése, fésülése, majd vágása, formázása is a fodrászok feladatává vált, ekkor jött létre az a sokféle eszköz, amelyet ma már bármelyik elektronikai szaküzletben vagy akár drogériában megvehetünk azért, hogy otthon a hajunkat kedvünk szerint alakíthassuk velük.
A nők forradalmat hoztak a fodrászatba – ehhez csak az kellett, hogy beengedjék őket a szalonokba.
A hazai fodrászipari forradalmat, és nem mellesleg a haj tulajdonságait és a hajápolás történetét mutatja be egy különleges kiállítás, a Múzeumok Éjszakája óta látogatható A jólfésültség története a Kiscelli Múzeumban. A kiállítás a fodrászipari forradalom mellett az ember hajhoz, testszőrzethez és annak levágásához fűződő kapcsolatát is a látogatók elé tárja.
Valódi szakértő alkotta a kiállítást
A kiállítás kurátora, Szabó Zsuzsanna különleges helyzetéből fakadóan kétszeresen is szakértője a témának – etnográfusként végzett, majd a Szentendrei Skanzenben dolgozott, üzemeltetési és ismeretátadási igazgatóként ment szülési szabadságra harmadik gyermekének érkezése előtt.
Az otthon töltött időben azonban rádöbbent, hogy nincs már meg a motivációja ahhoz, hogy visszatérjen ugyanehhez – vett hát egy nagy levegőt és egy üres lapot, amelyen nemcsak igényeit tüntette fel, de azt is, mi az, amit mindenképp elkerülne. Cukrásztanfolyamot keresett, amikor meglátta, hogy egyéves OKJ-s fodrásztanfolyamra is beiratkozhat.
„Gyerekkorom óta vágom a hajat, saját magamét, másokét is, csak sosem gondoltam arra, hogy ezt meg is lehetne tanulni. Egy évem volt hátra a gyesből, és ahogyan megtanultam, beszívott az egész, és
rájöttem, hogy mivel ez egy kézműves szakma, vagy komolyan csinálom, vagy sehogy.
Volt egy kis lakásunk Budakalászon, átalakítottuk, ez lett a Hajművelő Szalon. Azzal, hogy szakmát váltottam, a kultúratudományi érdeklődésem persze nem szűnt meg: elkezdtem írni a Hajmeresztő blogot, ennek már tíz éve” – mesélte Zsuzsa a Díványnak a kiállítás terében, ahol azt is elárulta, a Kiscelli Kloáka, kanális, klozet címet viselő, szellemes kiállítása adott neki nagy lökést abban, hogy addigra már alaposan kutatott témáját beajánlja egy gratuláló levél mellett. Néhány nap múlva már megkapta a pozitív visszajelzést, a múzeum megszerezte a támogatást, másfél év alatt pedig létrejött A jólfésültség története.
Az emberrel egyidős a haj ápolása
Az emberiség kezdete óta foglalkozunk hajunkkal: a kurkászás, a majmoknál a szeretetet kifejező tevékenység egyfajta megfelelője az, amikor mi fodrászatba megyünk. Zsuzsa szerint az ápolás, megtisztítás, gondoskodás aktusa nagyon fontos a hajjal való foglalkozásban: ez a szőrzet, ahogyan korábban említettük,
ugyan nem rendelkezik biológiai funkcióval, egyes elméletek szerint ugyanakkor feromonok kibocsátásával a párválasztásban is nagy szerepet kaphat,
és megjelenése, színe által is keltheti azt a képzetet bennünk, hogy foglalkoznunk kell viselőjével. A szőke haj – a gyerekeknél gyakran előforduló árnyalat – válthatja ki ezt az érzést Szabó Zsuzsanna szerint az emberből.
A kiállításon múzeumok vagy épp a Magyar Állami Operaház tárgyai mellett kortárs képzőművészek alkotásai és magángyűjtők kincsei is megjelennek: vannak például emlékhajfürtök a tárlatban többek közt Hajas Lászlótól, de láthatunk apácák levágott hajából vagy elhunytak tincseinek felhasználásával készített emlékékszert is a tárgyak közt.
Különleges darabja A jólfésültség történetének az a sájtli, azaz paróka is, amelyet egy haját azzal elrejtő ortodox zsidó nő bocsátott Zsuzsa rendelkezésére.
De van a tárlatban emberi hajból készült paróka is, amelyet a Figaro házassága című operában visel énekes:
talán te sem tudtad, hogy a színházak világában nagyon fontos, hogy minél természetesebb viselet lehessen a paróka, ezért is készítik magas minőségben ezeket, valódi hajból, nagy igényességgel.
A szerzetesek voltak az első borbélyok
A kiállítás a borbélytól a barberig vezető utat is megmutatja: a 13. század szerzetesei voltak Zsuzsa elmesélése szerint az első borbélyok.
„Aztán megjelennek a felcserek, akik seborvosok voltak, foghúzás, érvágás, köpölyözés mellett hajjal, szakállal is foglalkoztak. A 18. századtól a borbélyok már saját műhelyükben borotváltak, az arisztokrácia számára a fodrászok házhoz jártak:
a nők azonban ekkor sem kerülhettek velük kapcsolatba, mert az első fodrászok férfiak voltak, nekik továbbra is a cseléd igazgatta hajukat.
A szakma fejlődésének azonban a nagyváros a kulcsa: ott jelentek meg az első fodrászszalonok, és ezekbe léptek be először nők is. A következő nagy lépés Vidal Sassoon és a mérnöki hajvágás, amikor már ollóval hozzuk létre a kívánt frizurát, nem pedig tupírral és fésűvel” – mondja Zsuzsa, hozzátéve, mostanra a kör bezárult, ismét vannak barberszalonok, ahová csak férfi léphet be – igaz, a borbély ma nő is lehet.
További érdekesség, hogy bizony fodrászképzés még ezelőtt száz évvel sem volt: mindössze az 1930-as években kezdődött meg, amikor
a tanoncokat olyan apróságokra is figyelmeztetni kellett, hogy tisztálkodjanak alaposan és rendszeresen.
Hosszúból rövid lett a haj
Részben a fenti okok miatt évszázadokon át kizárólagosan a hosszú és rendezett haj volt a nők viselete.
A kiengedett haj zabolázatlanságának dekadenciáját nagyon későn engedhették csak meg maguknak a nők, a rövid női hajviselet pedig csak mintegy száz éve vált elterjedtté.
Ezt rendezett formában kellett prezentálni: emiatt jött létre rengeteg technológiai vívmány a hajsütéstől a dauerig. A szép hajjal kapcsolatos elvárások sem takarták mindig ugyanazt, először a gyors megoldásokat keresték, majd a hullámosítás vált hívószóvá, ezután tartós, majd a hajfestésben jó fedőképességet nyújtó termékekre vágytak a nők.
Szőkítés, rögzítés után kettő az egyben termékeket kezdtük keresni, ma pedig már a kímélő készítményeket keresik a nők.
A kiállításon ismert fodrászok és frizurájuk révén is ismert hírességek, hajviseletükkel egy-egy korszakot meghatározó ismert arcok is felvonulnak ugyanúgy, mint a punkkultúra vagy a curly girl methodot gyakorló, göndör hajukat ápoló nők közössége. Ha még ennél is többet szeretnél megtudni a hajadról, vagy arról, milyen hosszú utat kellett bejárnia a fodrászat világának addig, míg hajsütő vas, otthoni használatra készült hajfesték és matt wax kerülhetett a boltokba, érdemes megnézni a tárlatot – erre egészen október végéig lehetőséged nyílik.
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
