Egyébként, éppen Donald Trump volt az, aki aláírta a törvényt egy olyan hiánypótló szobor felállításáról, mely az 1848 és 1917 között fellépő Női Választójogi Mozgalom asszonyainak állítana emléket a Capitoliumot a Lincoln-emlékművel összekötő hatalmas washingtoni parkban, ahonnan mind ez idáig hiányoznak a történelem nagy nőalakjainak méltatásai. Dr. Jill Biden, a jelenlegi first lady is a kezdeményezésben élen járó elődjei mellé állt, így közreműködésével várhatóan 2027-ben már emlékművet is avathatnak Washingtonban.
A National Mall and Memorial Parks
…az Amerikai Egyesült Államok fővárosának egyik leglátogatottabb parkja és épületegyüttese, melynek nyolcvan történelmi tematikájú építménye és harmincöt szökőkútja évi mintegy 25 millió látogatót vonz. Emlékművei közül kiemelkedik a Washington-, a Thomas Jefferson-, a Lincoln-, a Franklin Delano Roosevelt- vagy a második világháborús emlékmű, a koreai és a vietnámi háború veteránjainak emlékműve, vagy akár Martin Luther Kingé, de a női választójog kivívásáért síkra szállt bátor lányok és asszonyok eddig semmilyen formában nem képviseltetik magukat az amerikai történelem nagyjait felvonultató hatalmas területen.
A first ladyk (valódi) célja
Melanie Trump közleményében leírta: megtiszteltetésnek érzi, hogy a kezdeményezés mellé állhat, amellyel hosszú távon is inspirálhatják nőtársaikat és a női vezetőket. Az emlékállítás és a tisztelgés nemes és fontos dolgok, jóllehet háborús időkben kicsit öncélúnak tűnhet éppen ez ügyben összefogni, miközben civilizáltnak címkézett világunkban épp emberek bombázzák egymás otthonait.
Ugyanakkor ez egyúttal egy olyan pillanat is, amikor Iránban fiatal lányok veszítik életüket, egy kilógó hajtincs vagy lázadozó szellemiségről tanúskodó videóposzt miatt, amire szinte minden kontinens reflektált már. Az Iránban kirobbant és folyamatosan eszkalálódó események október eleje óta nagy nemzetközi visszhangot váltanak ki, és sok ország, valamint sok híresség is az áldozatok és az általuk képviselt ideológia mellé álltak már.
Áthallás
Ezekben az időkben talán mégis más megvilágítást kaphat utólag is fejet hajtani azok előtt a nők előtt, akik nem félve a lehetséges következményektől utcára vonultak, felemelték hangjukat az elnyomásuk, a véleményük és önkifejezésük teljes sárba tiprása ellen. Akik merték hallatni hangjukat ügyük és az igazság érdekében azért, hogy ha nem is nekik maguknak, de a következő generációknak már ne kelljen elszenvednie mindazt a méltánytalanságot, amiben nekik kellett az életüket leélniük, s tették mindezt bátran és kitartóan, bármilyen árat is kellett érte fizetniük.
Ezt tették a női szavazati jog kivívásáért szót emelő szüfrazsettek, és ezt teszik most a magukért és értelmetlenül, fiatalon elhunyt társaikért kiálló iráni nők s a velük szimpatizáló népek szerte a világon. Talán kicsit minden ilyen nőért egyszerre állnak most ki a néhai és a jelenlegi first ladyk is, s közben remélik, hogy a bátor példamutatás most is előbb-utóbb eredményes lesz.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés