Azt mindannyian fejből vágjuk, hogy a fagyi tejből, cukorból készülő, valamilyen ízzel, aromával, fűszerekkel, gyümölcsökkel felturbózott fagyasztott édesség. Kedvenc édességünk lehet akár főzött fagylalt is, amihez többnyire tojássárgájával készítenek krémet, és ebbe kerülnek az aromák. Ha legalább a fele tej, krémfagylaltnak hívhatjuk, ha legalább 20 százaléka gyümölcs, akkor lesz gyümölcsfagylalt. Ha a gyümölcsöt túltolják és szinte csak egy kevés ízesítőanyaggal keverik, akkor lesz szörbet a végeredmény, parfé pedig akkor lesz belőle, ha nem a gyümölcsök, hanem a tejszínhab adja a tuningot. A parfé elkészülte után inkább szeletelhető, akárcsak a semifreddók, amik tejszín helyett többnyire inkább tojáshabbal készülnek. A granita pedig nem krémes, hanem szemcsés állagú, magyarul inkább jégkásának nevezhetnénk.
Na de mi az a gelato?
A fagylalthoz hasonlít leginkább, mégis egészen más.
A TheKitchn így fogalmazza meg: a fagylalt összetevőit először összedolgozzák egy gazdag masszává, amit meglehetősen nagy sebességgel hűtenek főképp a térfogat növelése érdekében.
A fagylaltot kifejezetten alacsony hőmérsékleten tálalják, leginkább kanállal, a késztermék pedig sima textúrájú és krémes, a gelatóban ezzel szemben kicsit nagyobb a tej és alacsonyabb a tejszín és a tojás aránya (vagy egyáltalán nincs benne tojás). Sűrűbbre keverik, kevesebb levegővel, így a gelato kevésbé lesz levegős, mint a fagylalt. Ezt a desszertet kissé melegebb hőmérsékleten szolgálják fel, hidegen az állaga kissé kemény és kevésbé rugalmas lenne. Valamivel alacsonyabb zsírtartalmú, mint a fagylalt: egy átlagos fagyi 14–17 százalék zsírt tartalmaz, míg a gelato csak 8 százalékot. Ebből következik, hogy a fagylaltnak többnyire a kalóriatartalma is egy kicsit magasabb.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
