ember bőr könyv

Észak-Amerika és Európa könyvtáraiban is rá lehet bukkanni egy-egy olyan kötetre, melynek gerincén emberi bőr feszül: ezeket a köteteket leginkább a 18–19. században készítették, az orvosok furcsa hobbijává vált személyes könyvtáruk köteteit így bevonni.

Így kerülhetett emberbőr egy könyvre

Pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre azzal kapcsolatosan, hogy mikor kezdődött a gyakorlat: egyes források szerint a francia forradalom idejére datálható a gyakorlat kezdete, míg mások azt állítják, már a középkorban éltek azzal. Egy feltételezés szerint az vezetett a könyvek emberbőrbe foglalásához, hogy 

A tárgyiasítás talán legellentmondásosabb jelzője az, hogy bőrüket haláluk után lenyúzták, majd azzal könyveket borítottak.

Az emberbőrre úgy tettek szert, hogy a rászoruló betegekkel megegyeztek: haláluk után fizetnek ilyen módon a kezelésért, de halott bűnözők bőrét is lenyúzták. Az emberi bőrt ezt követően ugyanúgy cserzették, ahogyan azt az állatbőrrel tennénk.

Ezért kötötték így őket

De miért akarna valaki ilyesféle könyvet polcára? Lindsey Fitzharris történész szerint háromféle oka lehet a dolognak:

• a bizarr tárgyak iránti érdeklődés
• az elhunyt emlékének furcsa módon történő gondozása
• valamint ha bűnözőről van szó, akkor annak holtában való büntetése

Egy Anthropodermic Book Project nevet viselő kezdeményezés igyekszik megtalálni az összes, ma még fellelhető emberbőrrel bevont könyvet: a munkájuk egyszerű lehetne, de nem annyira az. Míg korábban csak szemrevételezéssel igyekeztek eldönteni, egy kötet bőrborítása emberi eredetű vagy sem, ma

már egyszerű, olcsó és noninvazív teszttel könnyen megállapítható,

hogy az adott bőrkötés emberi vagy állati eredetű-e. A könyvtárak ugyanakkor nem mindig fogadják kitörő lelkesedéssel ezeket a megkereséseket.

Ezek hátterében néha az áll, hogy az intézmények attól tartanak, az emberbőrbe kötött könyvek méltatlanul vonják el az érdeklődést a többi kötettől. Máskor azok botrányos volta a visszatartó erő – egyes könyvtárosok kifejezetten örülnek, ha egy kötetről kiderül, hogy mégsem emberi bőr borítja. A projektben ezért azt ajánlják az intézményeknek, hogy kérésükre titokban tartják a vizsgálódásokat.

Tizenhét kötetről tudjuk biztosan, hogy emberbőrt viselnek

2016 áprilisáig a csapat 47 állítólag emberbőrbe kötött könyvet azonosított a világon különböző könyvtárakban és múzeumokban. Ezek közül 30 könyvet már megvizsgáltak, vagy épp folyamatban van a vizsgálatuk. Tizenhétről megerősítést nyert, hogy emberi bőrbe kötötték őket, kilencről pedig bebizonyosodott, hogy juh, sertés, tehén vagy más állat bőrébe kötötték.

Egyikük a harvardi Houghton könyvtár egyetlen bizonyítottan így kötött könyve: Arsène Houssaye francia író Des Destinees de l'Ame – A lélek sorsa – című műve, amelyet az 1880-as évek közepén kötöttek. A szerző ajándékozta barátjának, dr. Boulandnak, aki a kötést elkészítette, és megjegyzéssel is ellátta: az emberi lélekről szóló könyv szerinte emberbőr borítást kíván meg, ő pedig egy nő hátáról vett bőr segítségével tette meg ezt.

Európában is van két darab

A Philadelphiában, a Mütter Múzeumban található Historical Medical Library öt emberbőrbe kötött könyvvel is rendelkezik: háromnak közös a rejtélyes múltja. 

Évekig őrizte a bőrt, melyekbe aztán a női egészségről és reprodukcióról szóló írásokat kötött. A Clevelandi Közkönyvtár is őriz egy furcsa kötetet: a Korán egy példányát egy hívő kifejezett kérésére borították be bőrével halála után. Európában két bizonyítottan emberbőrbe kötött könyv található: egy francia magángyűjteményben Edgar Allen Poe Az aranybogár című műve, a brüsszeli Királyi Könyvtárban pedig Félix Vicq d’Azyr Essai sur les lieux et les dangers des sépultures, azaz Esszé a temetések helyeiről és veszélyeiről című kötete.