Szubjektív felsorolásunkban olyan magyar hírességek szerepelnek, akikre az utókor még nagyon sokáig fog büszkén és tisztelettel emlékezni, mert saját szakterületükön, sok más kiválóság mellett olyat alkottak, ami nevüket és alakjukat felejthetetlenné teszi.
Bodó Andrea
Az idén szeptemberben 88 éves korában elhunyt Molnár Miklósné, született Bodó Andrea 1956-ban szerzett olimpiai bajnoki címet tornászként. Miután volt olimpiai bronz- és ezüstérmes is, 1960-ban az amerikai Berkeley Egyetemen megszerezte testnevelő tanári és pszichológusi oklevelét. Tagja volt az Amerikai Torna Szövetségnek, a Ritmikus Sportgimnasztika Bizottságnak pedig titkára, és olimpián két ízben a ritmikus sportgimnasztika-versenyek technikai vezetője.
Csapó Gábor
Az 1950-ben született 272-szeres magyar válogatott vízilabdázó 9 évesen ismerkedett meg a sportággal, amiben elévülhetetlen érdemeket szerzett. A jogász, edző, író és még filmes babérokra is törő pólólegenda 1976-ban szerezte meg olimpiai bajnoki címét, majd 1980-ban bronzérmes helyezését. Volt világbajnok, háromszoros világbajnoki 2. helyezett, Európa-bajnok, Európa-bajnoki 2. helyezett, világkupagyőztes, kétszer BEK- és Magyar Kupa-győztes, valamint kilencszer magyar bajnok.
Csapó Géza
Az 1950-ben született és idén szeptemberben elhunyt kajakozó, edző eljutott az olimpiai ezüst-, majd bronzéremig, hatszor sikerült világbajnokságot nyernie, és tizenháromszor magyar bajnoki címet.
Csollány Szilveszter
Az idén januárban 51 éves korában elhunyt tornász eredményeit felsorolni szinte lehetetlen lenne: négyszeres Európa-bajnoki bronzérmes, de ezüst- és aranyérmet is szerzett Európa-bajnokságon, világbajnokságon ezüstöt ötször, és egyszer aranyat, olimpián volt hatodik helyezett, ezüstérmes, és a legnagyobb sikerét elérve 2000-ben olimpiai bajnoki címet szerzett gyűrűn.
Haumann Péter
Az 1941-ben született Haumann Péter a budapesti Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett, ahol a későbbi miniszterelnök, Antall József volt a történelemtanára. A Kossuth-, Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, a Halhatatlanok társaságának örökös tagja 2010-ben lett a nemzet színésze. Számos megismételhetetlen alakítás és szinkronszerep mellett a Macskák című musical Tus szerepét a Madách Színházban 300 alkalommal játszotta el nagy sikerrel.
Ipacs László
A Vágtázó Halottkémek alapító dobosa, producer, zenei rendező és kísérleti fizikus szeptemberben távozott.
Korondi Margit
Az 1952. és 1956. évi nyári olimpiai játékok olimpiai bajnok magyar tornásza előbb felemás korláton, majd a magyar kéziszercsapat tagjaként szerzett aranyat. E két ötkarikás bajnoki címen kívül még két ezüst- és négy bronzérmet szerzett, így érdemei elismerésére számos díj büszke tulajdonosává válhatott, mint a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, amelyet 1996-ban ítéltek oda neki, vagy a 2011-ben átadott Elnöki érdemérem.
Markó Iván
A Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, balettigazgató 20 évesen, 1967-ben végzett az Állami Balettintézetben, majd 3 évvel később a Magyar Állami Operaház magántáncosa lett, majd szintén a hetvenes években vezető szólistája a világhírű francia koreográfus Maurice Béjart brüsszeli társulatának. Megalapította a Győri Balettet, a Győri Tánc- és Képzőművészeti Szakközépiskolát és a Magyar Fesztivál Balettet. Koreografált a Bayreuthi Ünnepi Játékoknak, a jeruzsálemi Rubin Akadémiának, valamint Bécsben, Párizsban és Sydney-ben. Nemzetközi kritikusok már 1974-ben a világ 10 legjobb táncosa közé választották, és 2005-ben a saját koreográfiáját még maga táncolta.
Mészöly Kálmán
Az 1941-es születésű Mészöly Kálmán az egyetlen olyan magyar válogatott labdarúgó volt, aki nemcsak játékosként, de szövetségi kapitányként is eljutott csapatával futball-világbajnokságra. Játékosként 61-szeres válogatott volt, később edzőként pedig néhány magyar csapat mellett számos külföldi klubnál is vállalt tisztséget hosszabb-rövidebb időre. 2011-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. Novemberben hunyt el.
Moldova György
A főként a riport és szatíra műfajában jeleskedő, legolvasottabb kortárs magyar íróként számontartott Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas írót kritikus szemlélete és állásfoglalása miatt az állambiztonság 1969 és 1981 között „Bolygató” néven megfigyelés alatt tartotta. Sorolni is nehéz, mennyi szépirodalmi műve jelent meg, emellett riportkönyveket, színműveket és önéletrajzi köteteket is szép számmal publikált, melyeket jeles díjakkal méltattak. Ezek közül az utolsó a 2022-es Radnóti Miklós Antirasszista-díj.
Szakcsi Lakatos Béla
Az 1943-as születésű Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, zeneszerző, érdemes művész pályafutását olyan sikerek fémjelzik, mint a Montreaux-i Jazz Fesztivál második díja 1970-ből, vagy a hazai fúziós zene elterjedésében játszott fontos szerepe, a cigányjazz műfajának megteremtése, vagy akár a Szentivániéji álom megkomponálása, melyen Kerényi Miklós Gáborral és Müller Péter Sziámival dolgozott közösen. 2022-ben, halálának évében Petőfi Zenei Díj életműdíjat vehetett át.
Törőcsik András
Az 1955-ben született labdarúgó 12 gólt szerzett 1976 és 1984 között. Ugyanakkor kivételes tehetségének, remek helyzetfelismerő képességének és robbanékonyságának valódi kiteljesedése néhány szerencsétlen incidens és a magyar labdarúgás helyzete miatt elmaradt. A virtuóz játékáról ismert „Törő” júliusban hunyt el.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés