Peter Jackson novemberben bemutatott háromrészes dokumentumfilm-sorozata, a Get Back és a műsor alapján készült könyv az utolsó Beatles-nagylemez, a Let It Be munkálatainak színfalai mögé invitálja a kíváncsi nézőket – ennek apropóján szemezgettünk az Unbelievable Facts által összeválogatott bizarr Beatles-tényekből.
Klónozni akarják John Lennont
Az 1980-ban tragikus körülmények között elhunyt zenész még a ’60-as években házvezetőnőjének ajándékozta az egyik kivett őrlőfogát, az asszony pedig továbbadta azt Beatles-rajongó lányának, aki fél évszázaddal később aukcióra bocsátotta a különös relikviát. A fogat 31 ezer dollárért (nagyjából 10 millió forintért) vásárolta meg Michael Zuk kanadai fogászdoktor, aki elmondása szerint az abból kinyert DNS segítségével szeretné klónoztatni a néhai Beatles-frontembert – ugyan a terv egyelőre még erősen a sci-fi kategóriába sorolható, a rajongók reménykedhetnek.
Az előző pápa is kedveli őket
A két pápa című filmben XVI. Benedek (Anthony Hopkins) egy Beatles-dalt játszik zongorán utódjának, Ferencnek (Jonathan Pryce): a korábbi egyházfő a valóságban is kedveli a liverpooli csapat zenéjét, egy 2010-ben nyilvánosságra hozott listán Benedek a U2, Paul Simon, Santana és mások művei mellett a Beatles 1966-os Revolver albumát nevezte meg egyik kedvenc lemezének.
Felgyújtottak egy óvszert, kiebrudalták őket a németek
Az akkor még ötös formációban fellépő Beatles 1960 augusztusában utazott először Hamburgba, ahol leszerződtette őket a hírhedt mulatónegyed, a Reeperbahn egyik kétes színvonalú klubja, a Kaiserkeller. A brit fiúk hamar komoly sikereket értek el, alig négy hónappal később átcsábította őket a jóval színvonalasabb Top Ten Club, a Kaiserkeller tulajdonosa, Bruno Koschmider azonban nem nézte jó szemmel a dezertálást – a férfi beárulta a rendőrségnek, hogy a csapat legfiatalabb tagja, a 17 éves George Harrison illegálisan dolgozik az éjszakai mulatókban, mire a kamasz gitáros ellen deportálási parancsot adtak ki a nyugatnémet hatóságok.
Amikor Paul McCartney és az akkori dobos, Pete Best visszamentek a Kaiserkeller-időszakban szállásukként szolgáló moziba, hogy elhozzák a cuccaikat, a szobát teljes sötétségben találták – rögtönzött ötlettől vezérelve meggyújtották az első kezükbe akadó éghető tárgyat, egy óvszert, majd felakasztották egy szögre a falon, hogy fényt adjon nekik. A vicces improvizáció nem tett kárt a helyiségben, a felbőszült Koschmider mégis feljelentette a zenekart gyújtogatásért – a rendőrség megvonta Lennonék munkaengedélyét, így a Beatles teljes tagsága – a basszusgitáros Stu Sutcliffe kivételével, aki német szerelme, Astrid Kirchherr mellett maradt Hamburgban – hazautazott Liverpoolba. Három hónappal később – miután George hivatalosan is nagykorú lett – a zenekar visszatérhetett a Reeperbahnra.
George a zenésztársai jelenlétében veszítette el szüzességét
A Hamburgban töltött időszak alatt nem csak zenészként szereztek életre szóló tapasztalatokat a liverpooli fiúk – a hírhedt éjszakai negyed táncosnőinek, prostituáltjainak és egyéb laza erkölcsű hölgyeinek köszönhetően ismerték meg alaposabban a másik nemet. Különösen igaz ez George Harrison esetében, aki az említett moziban berendezett szűkös szálláshelyen veszítette el szüzességét, miközben barátai mindnyájan saját ágyukból hallgatták, amint egy dús idomokkal megáldott német táncosnő a paplan alatt „megdolgozza őt” – az aktus végén hangos tapssal és gratulációval jutalmazták, hogy a kissé feszélyezett gitáros átesett a tűzkeresztségen.
Betiltották az egyik albumuk borítóját
Az 1966-os Yesterday and Today nagylemezen, amely kizárólag az Egyesült Államokban és Kanadában jelent meg, egyszerre szerepeltek korábbi sikerdalok és a hamarosan piacra kerülő Revolver néhány száma, az album azonban nem emiatt, hanem botrányos borítója kapcsán maradt emlékezetes. Az eredeti borító, melyen a Beatles tagjai hentesnek öltözve láthatók, kezükben és ölükben felaprított játék babák testrészeivel, sokkolta a rádiós műsorvezetőket, és egyéb szakmabelieket, akiknek a Capitol kiadó még a hivatalos megjelenés előtt küldött a lemezből, ezért a cég vezetősége elrendelte az összes kinyomott példány – mintegy 750 ezer hanglemez – visszahívását, majd jelentős pénzt beleölve kicserélte a borítót egy jóval ártatlanabb csoportképre.
Több elmélet is létezik, mit szerettek volna szimbolizálni a gombafejűek a hírhedt fotóval: McCartney egyszer úgy nyilatkozott, a vietnámi háború elleni kiállásként készült a kép, más források szerint a lemezeiket a tengerentúli kiadáshoz gyakran „megcsonkító” Capitolnak akartak üzenni vele.
LSD-s kávét itattak velük
A Beatles és a pszichedelikus drogok szoros kapcsolata jól ismert tény, kevesen tudják viszont, hogy John Lennon és George Harrison – legalábbis így szól az anekdota – egy apró trükknek köszönhetően, tudtukon kívül szerezték első LSD-élményeiket. A sztori szerint a zenekar fogásza, John Riley egy ízben, 1965 tavaszán meghívta a két zenészt vacsorára londoni otthonába: a fiatal doktor azt szerette volna, ha Lennon és Harrison „ellazulnak” az este folyamán, ezért LSD-t injekciózott a kockacukorba, amit a kávéjukba tettek. A hatás nem maradt el, bár a két Beatles-tag először azt hitte, Riley orgiára készül, amikor közölte velük, hogy a helyükben nem döntene a gyors távozás mellett.
Vizelettől bűzlöttek a koncertjeik
A Beatle-mánia idején a liverpooli négyes koncertjein gyakran alig lehetett hallani a zenét, ugyanis mindent elnyomott a teljes eksztázisba került tinilányok sikongatása a nézőtéren – a fellépőhelyek tulajdonosait azonban kevésbé a zaj, sokkal inkább a bűz zavarta. A beszámolók szerint ugyanis a rajongólányok olykor maguk alá pisiltek a sokkos elragadtatásban, emiatt igencsak megugrott a koncerttermek és klubok takarítási és fertőtlenítési költsége.
Ők mutattak először metálvillát
A keményebb zene kedvelőinek leghíresebb gesztusa, a mutató- és kisujjat egyszerre feltartó „metálvilla” kézjel eredete máig viták tárgya: a legelfogadottabb verzió szerint a kézjel ötlete a Rainbow és a Black Sabbath frontemberétől, Ronnie James Diótól származik, ugyanakkor a Kiss lángnyelő basszusgitárosa, Gene Simmons is saját magának tulajdonítja azt. Kevesen tudják viszont, hogy a kézjelet – mely a buddhizmusban és a mediterrán folklórban is megjelenik – elsőként John Lennon mutatta fel egy albumborítón, az 1966-os Yellow Submarine kislemez címlapján (ekkor természetesen még köze sem volt még a gesztusnak a metálzenéhez).
