Az utóbbi években azonban a bankokba vetett bizalom sok esetben megingott, hiszen nem egy nagy nevű céget láttunk porrá omlani. Jogosan merül fel bennünk a kérdés, hogy ténylegesen biztonságban van-e a kis betétünk, vagy ahogy a bank azt használja, úgy el is veszítheti? Mi történik, ha mindenki egyszerre szeretné kivenni a megtakarításait valamilyen tőzsdei pánik miatt? És egyáltalán: pontosan hogyan működnek a bankok?
Artemisz majd vigyáz rá
Szerencsére több ezer éves tapasztalatunk van abban, hogy másoknál tartjuk az értékeinket. Artemisz temploma – az ókori világ hét csodáinak egyike – az ókori görögök esetében nem csupán vallási célokat szolgált. Az időszámításunk előtt 550 körül, az egyik legnagyobb kereskedelmi és kulturális központban, Epheszoszban épített templom nem messze állt a mai török İzmir várostól, de a mi szempontunkból azért érdekes, mert a nyugati civilizáció egyik első bankjaként funkcionált. Királyok, arisztokraták, vagyonos kereskedők is ott tartották az értékeiket, amelyeket az istennő és a papok védelmeztek. Az akkori hit szerint senki sem mert volna szembeszállni az isteni hatalommal, így hiába járt a templomban folyamatosan rengeteg ember, mindenki biztonságos helynek tartotta (amíg le nem égett), ahol magas kamatra ugyan, de pénzt is lehetett kölcsönkérni.
Hogyan kerül a pénz biztonságba?
A mai eszünkkel már nem bíznánk vagyonkánkat semmilyen istenre, ezért inkább arra törekszünk, hogy minél kevésbé látható helyen tartsuk az értékeinket: eldugott széfekben vagy a legmagasabb biztonsági fokozatú szabályokkal dolgozó bankokban, amiket azért itthon ritkán szoktak kirabolni. De ez sem mai ötlet: már a 17. századbéli Londonban rájöttek az aranyművesek, hogy vásárlóik hajlandóak külön fizetni azért, hogy biztos, jól őrzött helyen tudják vagyonukat. A kereskedők így nyugodtan adtak nekik kölcsön pénzt, hiszen fedezetként használhatták a „bankban” őrzött értékeket. Így ha azt kérdezzük, kik voltak az első bankosok Európában, a londoni aranyművesek biztosan köztük voltak.
Pénz a bankban: mi lesz vele?
Felmerül a kérdés, hogy hogyan működnek a mai, modern bankok? Fegyveresek meg retinaszkenneres, lézerszálas biztonsági rendszerek védik a széfben elhelyezett értékeinket? Kevés kivételtől eltekintve nem. Az átlagember megtakarításai fizikailag nincsenek is a bankban, hiszen azt az intézmény használja és kölcsönadja másoknak, ezzel bevételt szerezve. Ezzel együtt azonban a bankokban egy bizonyos mennyiségű készpénzt bent kell tartaniuk, ezt hívják tőkekövetelménynek, és nagysága a törvényeknek megfelelően változik. Amerikában a nagy bankoknál ez csupán a náluk elhelyezett értékek 10 százalékát teszi ki. A többi 90 százalék hitelben van, és valaki épp abból vesz házat, autót.
Na jó, de…
Amíg mindenhol békés, nyugodt, stabil környezetben élünk, addig ezzel nincs is semmi baj. A gond ott kezdődik, amikor az emberek nagy számban elveszítik a bizalmukat egy bankban, és mindenki azonnal ki akarja venni a pénzét. Ha ez nagyarányú, akkor a bank akár átmenetileg össze is omolhat, képtelenné válva arra, hogy a valahanyadik ügyfelének kifizesse pontosan azt (plusz a kamatok), amit az betett a bankszámlájára. Érdekes, nem? Több ezer évvel Artemisz templomának működése után a bankrendszerünk még mindig a bizalmon és a hiten alapszik.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
