A figyelemzavaros hiperaktivitás (ADHD) és az autizmus különböző formái a mai kor gyermekeinek egyre nagyobb százalékát érintik. A kutatók szerint egy adalékanyag állhat a háttérben.
A BPA-t számos műanyagból készült használati tárgyban megtaláljuk, a műanyaggyártási folyamatban még mindig sok helyen használják annak ellenére, hogy évek óta ismertek a káros hatásai. Ez az az anyag, amiből világszerte a legtöbbet állítják elő, éves szinten több millió tonnányit. Jelen van a műanyag dobozokban, palackokban, fogászati tömőanyagokban, ruhákban, de egyes cumisüvegekben is. Az már kiderült róla, hogy befolyással van a hormonműködésre, egyfajta xenoösztrogén, ami az ösztrogén hormonhoz hasonló hatást fejt ki a testre annak ellenére, hogy mesterséges anyag, é s ezért a BPA-mentességet a műanyag termékeken már jó ideje jelzik is a gyártók.
Ettől lesznek autisták a mai gyerekek?
A Rowan- és a Rutgers Egyetem kutatói három gyermekcsoportot vizsgáltak: 66 autista, 46 ADHD-s és 37 neurotipikus – azaz átlagos idegrendszeri működésű – gyereket. Arra voltak kíváncsiak, vajon van-e eltérés a glükuronidáció folyamatában közöttük, azaz milyen mértékben ürülnek a méreganyagok a vizelettel együtt a szervezetükből.
„Számos epidemiológiai bizonyíték áll rendelkezésre az idegrendszeri fejlődési rendellenességek és a környezeti szennyező anyagok, például a lágyítószerek közötti kapcsolatra” – írják a kutatók.
Az elemzések során kiderült, hogy az autizmus spektrumzavarral (ASD) és ADHD-val küzdő gyerekek nem tudták olyan hatékonyan kiüríteni a BPA-t és egy másik hasonló vegyületet, a dietil-hexil-ftalátot sem. A BPA esetén egy neurotipikus gyermekhez képest az ADS-ben és az ADHD-ban érintettek szervezete 11, illetve 17 százalékkal kevesebb felesleges mesterséges adalékanyagot volt képes eltávolítani.
„E két lágyító méregtelenítése veszélyben van az ASD-vel és ADHD-val küzdő gyermekeknél – összegzik a kutatók publikált tanulmányukban. A szöveteik jobban ki vannak téve ennek a két szernek.”
Úgy vélik, a betegséget okozó génmutáció az oka annak, hogy a méreganyagok nem tudnak a betegek szervezetéből távozni. Az idegrendszert érintő spektrumzavarok kiváltó okát a mai napig kutatják, jelenlegi ismereteink szerint a genetika és a környezeti hatások egyaránt hatással lehetnek arra, hogy egy fiatalt érint-e valamelyik idegrendszeri fejlődési rendellenesség.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
