Miközben az északi féltekén egyre csak dagad a nyári rekordot döntő hőhullám, jóval délebbre, a tél világában, szintén egy újabb és félelmetes éghajlati rekord dől meg. Az antarktiszi tengeri jég idén nyáron ugyanis soha nem látott mélypontra esett.
Idén nyáron vesztette a legtöbbet a kontinens
Az antarktiszi tengeri jég minden évben a kontinens nyári hónapjában, azaz februárban csökken a legtöbbet, ám a tél folyamán a jég szépen visszahízik. Idén azonban a tudósok arra lettek figyelmesek, hogy a természet már jól megszokott viselkedése megváltozott. A tengeri jég ugyanis a várt szint közelébe sem tért vissza, és valójában elérte az elmúlt 45 év legalacsonyabb szintjét, ami rekordnak számít ebben az évszakban.
A hivatalos adatok szerint a jég már 2022-ben is rekordalacsony volt, ám az idei még ezt is túlszárnyalja (vagyis alulmúlja), körülbelül 1,6 millió négyzetkilométerrel marad el a tavaly felállított téli csúcstól. Ez pedig azt jelenti, hogy idén július közepén az Antarktisz tengeri jege 2,6 millió négyzetkilométerrel elmaradt az 1981 és 2010 közötti átlagtól.
Ez majdnem akkora terület, mint Argentína.
Mi is az a tengeri jég?
A tengeri jég létfontosságú szerepet játszik az Antarktiszon még akkor is, hogy közvetlenül nincs hatással a tengerszint emelkedésére, hiszen lebeg az óceánban. Közvetett hatásai azonban mindenképpen vannak. Eltűnésével a part menti jégtakarók és gleccserek ki vannak téve a hullámoknak és a melegedő óceánoknak, ami olvadáshoz vezethet.
A tengeri jég hiánya szintén jelentős hatással lehet a vadon élő állatokra, különösen a bálnák, a fókák és a pingvinek táplálkozására, életmódjára.
Tágabb értelemben pedig az Antarktisz tengeri jege hozzájárul a bolygó hőmérsékletének szabályozásához, ami azt jelenti, hogy eltűnése a kontinensen túl is lépcsőzetes hatásokkal járhat.
A tudósok keresik az Antarktiszon történt változás okát
A jelenség a tudósok szerint olyan kivételes és ritka, hogy évmilliókon belül csak egyszer fordul elő. A helyzet azonban most megváltozhat, éppen ezért nehéz lenne megjósolni, hogy mekkora esély van arra, hogy a jövőben minden úgy történik, ahogyan eddig volt.
A tudósok most azon fáradoznak, hogy kiderítsék, mi lehet az oka a változásnak. Az Antarktisz egy igen összetett kontinens, és ellentétben az Északi-sarkvidékkel, ahol a tengeri jég az éghajlatváltozás felgyorsulásával folyamatosan csökken, az Antarktiszon a tengeri jég az elmúlt néhány évtizedben hirtelen rekordmagasságról rekordmélységre zuhant. Ez a változás pedig megnehezíti, hogy a tudósok megértsék az Antarktisz reakcióját a globális felmelegedésre.
A szakemberek először 2016-ban figyeltek fel a tengeri jég csökkenésére az Antarktiszon, ami azóta is meredeken csökkenő tendenciát mutat. A tudósok szerint a jég eltűnésének az éghajlatváltozás lehet az egyik fő mozgatórugója.
Bár az Antarktisz mindig is nagyon változékony volt, az idei átalakulása azonban nagyon szélsőséges. Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy az elmúlt két évben valami gyökeresen megváltozott a kontinens életében.
Amerikai gleccserkutatók szerint több tényező is hozzájárul a tengeri jég elvesztéséhez, köztük az Antarktisz körüli nyugati szelek erőssége, melyek összefüggésbe hozhatók a bolygó felmelegedését okozó, évről évre erősödő szennyezéssel.
Magyarázataik között szerepel továbbá, hogy az éghajlatváltozás miatt melegedő óceánok vize összekeveredik az Antarktisz körüli vizekkel, és ez a hőmérséklet-emelkedés olvadáshoz vezet.
Az idei tél mindent eldönt
A gleccserkutatók szerint az idei antarktiszi tél vízválasztó lehet, és hosszú távú változást jelezhet elő az elszigetelt kontinens életében. A tudósok egyáltalán nem bizakodóak, és jóslatuk szerint az antarktiszi rendszer nagyon hosszú ideig vagy talán már soha nem fog az eddig megtapasztaltak szerint működni.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
