Aki egyszer is sétált már a budapesti Városligetben, annak egészen biztosan megmaradt az emlékezetében Anonymus szobra. Nem véletlen, hogy a rejtélyes alak arca nem látszik; évszázadokig kutatták, hogy vajon ki lehet a titokzatos P. mester.
Szinte minden országnak és művészeti ágnak megvan a maga ismeretlen szerzője, akit a latin Anonymus kifejezéssel illetnek. A magyarok Anonymusáról annyit tudunk, hogy Béla király jegyzője lehetett, ám sokáig abban sem tudtak megegyezni a kutatók, hogy vajon melyik Béla királyról lehet szó. Mai tudásunk szerint III. Béla tűnik a legesélyesebbnek.
Csupán a másolat maradt az utókorra
Anonymus kiléte azóta foglalkoztatja a kutatókat, amióta a 17. században a bécsi Hofbibliothekba került Gesta Hungarorum szövegét az 1740-es évek derekán kiadták.
A P. dictus magister elnevezésből – ahogyan Anonymus utal magára – arra a következtetésre jutottak, hogy a P betű valószínűleg nevének kezdőbetűje, a magister pedig az egyetemi végzettsége, mely szerint felsőfokú iskolába is járt. És mivel a 12. század második felében – erre az időszakra következtetnek a mű elemzése alapján – a magyar diákok leginkább a párizsi egyetemet látogatták, ezért jó eséllyel itt kereshetjük Anonymus tanulmányainak helyszínét is.
Felmerült lehetőségként, hogy esetleg a P kezdőbetű alapján Péter esztergomi prépostról lehet szó, ám a tőle fennmaradt írások stílusa olyannyira eltér a Gesta Hungarorumtól, hogy nem valószínű, hogy ezek a szövegek ugyanattól az embertől származnak.
Az is ezt látszik megerősíteni, hogy míg Pannonhalmát megemlíti, addig Esztergomról nem esik szó a műben.
Bár iskolai tanulmányainkban leginkább a Gesta Hungarorumról tanultunk, de nem ez az első szöveg Anonymustól. Még diákéveiben írt Trója történetéről is. A Gesta Hungarorum azonban a magyarok őshazájától az államszervezés kezdetéig tárgyalja népünk történetét. A hazai krónikák közül ennek maradt fent a legrégebbi változata a 13. századból, igaz, ezt nem Anonymus írta saját kezével, hanem másolat. A szerző felhasznál olyan mondai hagyományokat, amelyeket hitelesnek gondol, ugyanakkor kora viszonyait egybeveti a múlttal és az esetleges ellentmondásokat kitalált eseményekkel vagy szereplőkkel dolgozza át. Sőt, az Árpád-kori világot a lovagi eszmékkel és szokásokkal is átszövi.
Már a 18. században kutatták Anonymus kilétét
Sok kutató és történész vállalkozott arra, hogy lerántsa a leplet Anonymus, azaz P. mester kilétéről.
Cordines Dániel egyetemi tanár, történetíró és könyvtáros már a 18. században arra a következtetésre jutott, hogy a Gesta Hungarorum az 1200 körüli Magyarország viszonyait tükrözi, így III. Béla jegyzője lehet a titokzatos író. Ezt később több szerző – például Hóman Bálint, Mátyás Flórián vagy Pauler Gyula is érvényesnek találta. Időnként azonban felmerültek új feltételezések, amelyek szerint inkább I., II. vagy IV. Béla udvarában akadhatnánk rá a mű szerzőjére.
Később azonban a 19. és a 20. század neves kutatói szintén arra jutottak, hogy mégis III. Béla udvarában élhetett és dolgozhatott P. mester, bár a nyelv alapján tették már a 12. század középére, a kifejezések szerint a 12. század végére és a használt hártyalapokat vizsgálva a 13. század második felére, bár ez abból a szempontból nem mérvadó, hogy jó eséllyel az eredeti Gesta Hungarorum másolatáról van szó. A mű stílusa és tudásanyaga arra enged következtetni, hogy Anonymus valószínűleg világi pap volt, aki főnemesi rokonsággal büszkélkedhetett.
Legenda fűződik a szobrához is
Felmerül a kérdés, hogy vajon miért titkolta el a nevét P. mester, hogy aztán évszázados feladványt hagyjon az utókorra. Ennek több oka is lehetett; egyrészt szokás volt a korban a kötelező szerénység – emiatt nem írhatta alá egyértelműen –, másrészt több pogány szokást is felelevenít, ahogyan a pápaság ellen is megfogalmaz kritikát. Mindez együtt elegendő lehetett, hogy inkább ne fedje fel, ki is ő valójában.
A Gesta Hungarorum sorsa aztán a továbbiakban is kalandos volt; Székesfehérváron őrizhették a másolatot – az eredeti mű talán megsemmisült –, majd amikor a város 1543-ban török kézre jutott, Bécsbe vihették a művet.
2020-ban jelent meg dr. Horváth Gábor történész Anonymus feledésbe merül? című könyve. A szerző, aki Olaszországban is tanult, 2008 őszén kezdett foglalkozni Anonymus kilétével. Ő maga arra jutott, hogy a P betű valójában nem egy név rövidítése, hanem egy titulusé. Ezek alapján pedig több szál is Kalán püspökhöz vezet, aki III. Béla udvarában volt kancellár, majd pécsi püspök. Miután dr. Horváth Gábor összehasonlította a két életutat, arra a következtetésre jutott, hogy Kalán püspök és Anonymus vagy folyamatos munkakapcsolatban állt, vagy ugyanarról a személyről van szó.
Ám nemcsak Anonymus, de a róla készült szobor története is igen érdekes. A korabeli beszámolók szerint 1897-ben a német császár, Vilmos Budapesten vendégeskedett Ferenc József meghívására. A nyüzsgő főváros lenyűgözte az uralkodót, ám valamit hiányolt; kevésnek találta a szobrok számát. Ezzel bogarat ültetett Ferenc József fülébe, aki rögtön tíz szobrot rendelt meg és adományozott Budapestnek. Az egyik a városligeti Anonymus-szobor volt. A babona szerint, ha szerencsére és ihletre vágyunk, a kezében tartott tollat kell megsimítani. És úgy tűnik, sokan hisznek ebben, hiszen közel 130 év alatt a toll igen csak kifényesedett.
Ha szívesen olvasnál további rejtélyekről, olvasd el ezt a cikkünket is.
