Robert G. Heft, az Ohio államban található Lancaster High School 17 éves diákja érdekes feladatot kapott amerikai történelemből. Az USA-nak ekkor, 1958-ban még csak 48 állama volt, de már felmerült, hogy az államszövetséghez csatlakozzon Hawaii és Alaszka is, Robert pedig nekilátott, hogy megtervezzen egy olyan zászlót, amely már az 50 szövetségi államnak megfelelő állapotot mutatja be.
Így született a mai amerikai zászló
Felmerülhet a kérdés, hogy ebben mégis mi volt olyan nehéz, hiszen az ekkor használt amerikai lobogó is nagyban hasonlított a maihoz, csak a csillagok számában volt eltérés.
Ha egymás mellé helyezzük az előző és a jelenlegi zászlót, azonnal érthető, hogy ez a kis apróság nagyot változtatott a lobogón: míg a 48 csillag katonás rendben sorakozott a bal felső negyedben, a két „betolakodó” teljes mértékben megváltoztatta az összképet.
Mindezen túl van még egy okunk arra, hogy Heft nevét megjegyezzük: bár az eredeti csillagos-sávos zászló tervezését és megvarrását Betsy Rossnak tulajdonítják, az igazság az, hogy ezt semmiféle tény nem támasztja alá. Ha mindehhez azt is hozzávesszük, hogy saját unokája kezdte el terjeszteni róla a hírt, nem pedig dokumentumokból származik, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy talán egy legenda csak az, hogy ő tervezte volna, a valódi készítő kilétét pedig homály fogja fedni már mindörökre – de az 50 csillagos változat alkotójáról elég konkrét tudásunk van.
Heft tizenkét és fél órán át agyalt azon, hogyan rendezze el a létszámukban sokasodott csillagokat, majd nemcsak lerajzolta, de meg is varrta a zászlót annak ellenére, hogy nem tudta használni a varrógépet. Az addig hat sorban 8-8 csillagot tartalmazó lobogóhoz képest nála kilenc sorban öt, illetve hat csillag váltogatta egymást.
Ezt a ma is használt zászlóváltozatot adta be Stanley Prattnek, tanárának, aki nem rejtette véka alá, hogy nincs elragadtatva tőle, B értékelést adott érte.
Ez valahol a négyes alá és az erős hármas közt helyezhető el, az igazán lelombozó azonban a szóbeli értékelés volt: Pratt szerint nem volt benne semmi egyediség, és ilyet bárki tud csinálni.
A tanár földbe döngölte diákját
Mindezen felül még arra is rákérdezett, egyáltalán tudja-e, hány államból áll az ország, amelyben él. végül azzal zárta mondandóját, hogy ha el tudja érni a kongresszusnál, hogy az ő zászlaját fogadják el új amerikai lobogóként, akkor majd kaphat jobb osztályzatot is. A tinédzsernek több sem kellett.
Eljuttatta tervét az ohiói szenátornak, aki továbbította azt a kongresszus felé, miután 1959-ben 50-re bővült hivatalosan is Amerika államainak száma. Mintegy 1500 zászlóterv közül a diákét találták a legjobbnak, így 1960. július 4-én, az ország függetlenségi ünnepén ez a lobogó vált az Amerikai Egyesült Államok hivatalos zászlajává.
Eisenhower elnök meg is hívta a fiút az ünnepségre, melyen bemutatták a lobogót, tanárának pedig becsületére váljék, hogy a B osztályzatot A-ra korrigálta ezt követően,
bár Heftet a dolog ekkor már valószínűleg meglehetősen kevéssé érdekelte.
Hefté lett a dicsőség
A még mindig fiatal zászlótervező elővigyázatosságból készített egy másik zászlótervet is arra az esetre, ha 50-ről 51-re nőne az államok száma. Erre akkor nem volt szükség, ezért Ohióban maradt ez a zászlóterv, mely a jelenlegi lobogónál használt ötletet vitte tovább, itt hat sorban váltaná egymást nyolc, illetve kilenc csillag. Az ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy nem jön el majd olyan idő, amikor szükség lesz egy ilyen verzióra. Az elmúlt években ugyanis Washington DC-t önállóan is megpróbálták állammá tenni, illetve Puerto Rico potenciális csatlakozása is folyamatosan terítéken van. Amennyiben bármelyik szcenárió mégis megvalósul, lesz hova nyúlni – 52 államra azonban ismét újra kellene gondolni az elosztást Heft alapötletét követve.
A fiú sokkal többet elért eredetileg leszólt iskolai projektjével, mint amire számíthatott. Az általa varrott zászlót 88 különböző követségen húzták fel, illetve a Fehér Házon is lobogott öt különböző elnök ideje alatt. Aztán visszakapta, és élete végéig magánál tartotta a különleges házi feladat eredményét. A férfiból egyébként tanár lett, majd az Ohio állambeli Napoleon városának polgármesteri tisztségét is betöltötte. Itt élt egészen 2009-ben bekövetkezett haláláig.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
