90-es évek

A taxisblokád

1990. október 25-én, alig fél évvel az első szabad választásokat követően megtörtént a harmadik Magyar Köztársaság első masszív politikai demonstrációja: a váratlan rekordmagas, 65 százalékos benzináremelés ellen tiltakozva több ezer taxis és magánfuvarozó vonult az utcára, a hidakat és fontosabb utakat lezárva megbénították a közlekedést Budapesten és az ország több városában. A rövidhullámú CB-rádióadókkal felszerelt taxisok olyan ügyesen oldották meg a szervezést, hogy csak a mentők, a tűzoltók és a kivonuló szovjet csapatok tudtak közlekedni a blokád idején, a tömegközlekedés és az áruszállítás megbénult, egyes helyeken fél napokat kellett várni friss kenyérért. Az Antall-kormány egyezkedésre kényszerült, október 28-án vasárnap a felek megállapodtak a 12 forintos literenkénti kompenzációról, és az utak felszabadultak.

Antall József halála (és a Kacsamesék megszakítása)

A rendszerváltozás utáni első miniszterelnök, Antall József szervezetében 1990 nyarán diagnosztizáltak rosszindulatú nyirokérrendszer-daganatot, mely a hosszas orvosi kezelések ellenére folyamatosan kiújult; a betegség végül legyőzte a kormányfőt, Antall hivatali idejének lejárta előtt, 1993. december 12-én, 61 évesen elhunyt. A miniszterelnök halálhírét utóda, Boross Péter belügyminiszter jelentette be az MTV képernyőjén, mondhatni, szerencsétlen időzítéssel: Boross a különleges kormányülés miatt késve érkezett a stúdióba, ezért már néhány perce elindult a gyerekek kedvenc műsora, a Kacsamesék, amikor – a rajzfilmet teljesen váratlanul megszakítva – adásba kerülhetett a gyászhír. Az akkori óvodásokat, kisiskolásokat sokkolta, hogy Dagobert bácsi kalandjai közben hirtelen elsötétült a képernyő, és borús, baljós zene (Chopin Gyászindulója) hangzott fel, sokak emlékezetébe örökre bevésődött a furcsa adásmegszakítás.

A Tocsik-ügy

„Cifra parlament, zöld az ablaka, gyere ki, te Tocsik Márta, vár a Horn Gyula” – énekelték az ismert népdal kissé átköltött verzióját a vicces kedvükben lévő iskolások a ’90-es évek második felében. Az 1996. szeptember 19-én a Figyelőben megjelent A megtakarító című cikk nyomán robbant ki a modern kori magyar politika első masszív korrupciós ügye, mely alapjaiban rengette meg a Horn Gyula vezette kormányt. Mint kiderült, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. megbízta Tocsik Márta ügyvédet, hogy közvetítsen az önkormányzatok belterületi földjeivel kapcsolatos privatizációs ügyeknél, melyért cserébe 804 millió forint (mai árfolyamon mintegy 5 milliárd forint) sikerdíj ütötte a markát.

A csalással és hanyag kezeléssel vádolt ügyvédnőt a büntetőjogi bíróság első- és másodfokon is felmentette, 2008-ban azonban a polgári ügyi bíróság elítélte, és a sikerdíj nagy részének visszafizetésére kötelezte Tocsikot, akinek nyugdíjából egészen 2013-ban bekövetkezett haláláig vonták folyamatosan, arányosan a tartozást.

Diana hercegné halála

A szívek királynőjének becézett Diana Spencer walesi hercegné élete a bulvársajtó ádáz tekintete előtt telt, miközben világszerte milliók rajongtak személyéért, házassága és a brit királyi családdal való kapcsolata fokozatosan vált egyre rosszabbá. 1997. augusztus 31-én hajnalban a 36 éves hercegné és élettársa, Dodi al-Fajed egyiptomi filmproducer a lesifotósok elől menekülve egy alagútba hajtottak Párizsban, ahol sofőrjük hirtelen elvesztette az irányítást a Mercedes gépjármű felett. Az autó vezetője és mindkét utasa szörnyethalt az ütközésben, a hercegné tragikus halála az egész világot megrázta: nem csak hazájában, Magyarországon is rengetegen gyászolták Dianát, a bulvárlapoknak még évekkel később is állandó témát jelentett az ügy. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei, kb. ezerfős községben, Örményesen 2017-ben még Diana emlékpadot is átadtak, ahová elzarándokolhatnak a rajongók.

Az amerikai elnök beismeri, hogy megcsalta a feleségét

A következő évtizedek tükrében sokan cinikusan olyan „boldog békeidőknek” nevezik a ’90-es éveket, amikor a legnagyobb problémát az jelentette, hogy az amerikai elnököt orális szexben részesítették. Az 1993 és 2001 között hivatalban lévő Bill Clinton kilenc alkalommal került testi kapcsolatba a Fehér Házban gyakornokként dolgozó Monica Lewinskyval, mely tényt 1998 januárjában szellőztette meg az amerikai sajtó. A masszív botrányra reagálva Clinton tagadta a vádat, elhíresült beszédében kijelentette, „nem volt szexuális kapcsolatom azzal a nővel”, ez azonban keveseket győzött meg; hosszas találgatások után végül augusztus 17-én az elnök beismerte, csakugyan félrelépett.

A NATO bombázza Szerbiát

1999. március 24-én kezdődött meg az Irgalmas Angyal hadművelet, vagyis a NATO összehangolt légitámadás-sorozata (az akkor még hivatalosan Jugoszláviának nevezett) Szerbia ellen, mellyel az észak-atlanti védelmi szervezet a jugoszláv haderők Koszovóból való kivonását akarta kikényszeríteni, miután a béketárgyalások kudarcot vallottak. A Magyarország közvetlen szomszédságában zajló akció 78 napig tartott, kb. 2300 légi csapás során 4000 bombát dobtak le, mintegy 1000 szerb katona és 2500 civil áldozat vesztette életét, a bombázás ellen világszerte tüntettek, sokak szerint a NATO a hadművelettel megszegte a genfi egyezményeket, és háborús bűncselekményt követett el. A hadművelet végül sikerrel járt, a háború a koszovói albán felkelők győzelmével végződött, Koszovó tartomány az ENSZ protektorátusává, 2008-ban pedig demokratikus köztársasággá vált, melynek önállóságát azonban a világ országai csak részben ismerik el.

A Viszkis rabló elfogása

Ambrus Attila, a Viszkisként híressé vált, profi jégkorongjátékosból lett bankrabló egyfajta modern Rózsa Sándorként vonult be a köztudatba az 1990-es években, amikor 30 alkalommal rabolt ki sikeresen bankfiókokat, takarékszövetkezeteket, utazási irodákat. Ugyan korántsem volt ártatlan bárány, a rendőrséget ügyesen kicselező Ambrusnak sokan szurkoltak, benne látták a „népsanyargató” hatóságokkal sikeresen szembeszálló „népmesei hős” figuráját. A Viszkis rablót végül 1999 januárjában elfogott társa buktatta le, Ambrus azonban megszökött a Gyorskocsi utcai előzetes letartóztatásból, és további három rablást hajtott végre; a rendőrök október 27-én este, egy XIV. kerületi társasház második emeleti lakásában akadtak ismét a nyomára, és ültették le, ezúttal sikeresen.

A BS leégése

A mai Papp László Sportaréna helyén állt, 1982-ben átadott Budapest Sportcsarnok alig több mint másfél évtizedig szolgálhatta a főváros sport- és zenekedvelő közönségét: 1999. december 15-én hajnalban a létesítményben tartott karácsonyi vásár egyik égve felejtett gyertyája lángba borította a masszív épületet. A bent tartózkodó 16 főnyi személyzetet sikerült kimenekíteni, azonban hiába próbálta több mint ötven tűzoltó megfékezni a lángokat, a tűz három óra alatt rommá változtatta a sportcsarnokot; a becslések szerint 10 milliárd forintos kár keletkezett, és ugyan az épületet megmenthetőnek ítélték a szakértők, végül mégis inkább a bontás mellett döntött a városvezetés. Érdekesség, hogy a BS építési engedélyét 1977. december 15-én, vagyis napra pontosan 22 évvel a pusztulása előtt adta ki a zuglói kerületi tanács.