Gondnok, jogász, pilóta: nem mindennapi írók mindennapi munkái

Kevés olyan, hírnévre szert tett író akad, aki nem kóstolt bele a hétköznapi emberek hétköznapi világába, mielőtt meg tudott élni az írásból. Ők valószínűleg sosem tapasztalták meg, hogy milyen szegénységben élhet egy cipőpasztagyárban dolgozó kisfiú, hogy milyen rémisztő lehet egy középiskolai lányöltöző, vagy hogy mire képes az arzén az emberi szervezettel. Nem úgy, mint azok a nem mindennapi írók, akik mindennapi munkával keresték meg a betevőjüket, mielőtt sikerre vitte volna őket írói vénájuk. 

Stephen King, a középiskolai gondnok

Mielőtt a Ragyogás, az Az, a Tortúra és számos más világhírű regény szerzőjeként befutott író vált belőle, Stephen King egy középiskola gondnokaként kereste meg a napi betevőjét. Könnyen lehet, hogy éppen erre a közegre volt szüksége ahhoz, hogy rémtörténetei megfoganjanak a fejében. Első regényét, a Carrie-t például a lányöltözőben eltöltött idő ihlette. 

Charles Dickens, a cipőpasztagyár munkása

A Karácsonyi éneket fellapozva hamar kiderül, hogy korának ünnepelt írója, Charles Dickens éppen olyan jól ismerte a szegények világát, mint a gazdagokét. Bár gyerekként sokáig élt jómódban, miután apja eladósodott és börtönbe került, családja nélkülözni kényszerült, a tizenkét éves fiú pedig egy cipőpasztagyárban találta magát. Ez az időszak ihlette a Twist Olivért és a Nehéz időket. 

Margaret Atwood, a pultos

A szolgálólány meséjének írója sem ült mindig az íróasztala mellett. Mielőtt népszerű író vált volna belőle, életének egy szakaszában egy kávézó pultja mögött ácsorogva várta a betérő vendégeket. 

Jack London, az osztrigakalóz

A vadon szava, a Fehér Agyar és számtalan más regény és novella szerzője San Franciscó-i élete során osztrigakalózkodással, vagyis osztrigatelepek kifosztásával kereste a kenyerét. De emellett volt újságkihordó, hajósinas, szövőgyári munkás is, dolgozott konzervgyárban és fűtőként is. 

Agatha Christie, a gyógyszertári asszisztens

A krimi királynőjének hétköznapi foglalkozása talán a legkevésbé meglepő az írók között. Mielőtt Agatha Christie az írói karrier rögös útjára lépett, gyógyszertári asszisztensként dolgozott. Szakmai tapasztalata igencsak jól jött a könyveiben megjelenő gyilkosságok kiötlésekor. 

Franz Kafka, a jogi ügyintéző

Az átváltozás és A per írója nem véletlenül mozgott otthonosan a bürokrácia világában. Miután jogot tanult az egyetemen, a polgári és büntetőbíróságon töltötte egyéves, fizetés nélküli gyakornoki idejét. Később egy olasz biztosítótársaság munkatársa lett, majd a Munkás Baleset-biztosítónál kezdett dolgozni. Néhány évvel később pedig egy azbesztgyár társtulajdonosa lett. 

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij, a mérnök

Az orosz író tizenhat évesen kezdte meg mérnöki tanulmányait. A szigorú Hadmérnöki Intézetben azonban Dosztojevszkijből nemcsak zárkózott, komor fiatal férfi vált, hanem író is, aki biztosan tudta, hogy mi az, amivel nem szeretne foglalkozni élete hátralevő részében. 

Arthur Conan Doyle, a sebész

Mielőtt Arthur Conan Doyle megalkotta a világ leghíresebb detektívjének, Sherlock Holmesnak az alakját, sebészként tevékenykedett. Novelláit a páciensek érkezése közötti szabadidejében kezdte el írni. 

Antoine de Saint-Exupéry, a pilóta

A kis herceg szerzője számára az írás nem volt több hobbinál. Hivatásos pilótaként Arthur Conan Doyle-hoz hasonlóan ő is a munkái között felszabadult időben vetette papírra ötleteit. A hírnevet kis hercege hozta el számára, 140 millió eladott példánnyal a világ egyik legnépszerűbb írójává vált. 1998-ban egy aszteroidát is elneveztek róla. 

Lewis Carroll, a matematikatanár

Az Alice Csodaországban szerzője sem csak történetek körmölésével töltötte az idejét. Carroll matematikusként csaknem harminc éven keresztül tanított Oxfordban. Ráadásul nemcsak fantasztikus világokról és lényekről, hanem logikai játékokról is írt könyvet.