Ez a tény persze soha nem volt titok, de az állatoknál a táncot eddig a párválasztás időszakában előadott műsorként, násztáncként aposztrofálták. Leggyakrabban a madaraknál figyelhető meg, ahogy a hímek egymással versenyezve különböző koreográfiákat mutatnak be, genetikai készletüket, rátermettségüket, erejüket és kitartásukat fitogtatva. Amelyikük produkciója a legjobban tetszik a nősténynek, azzal hajlandó párosodni. Ez azonban messze áll a zenére történő mozgástól. Azt Hógolyó, a kakadu mutatja meg nekünk.
Az állatok némelyike igenis képes az emberhez hasonló módon táncolni. Hógolyóról, a gyönyörű kakaduról tíz évvel ezelőtt kezdte feltölteni gazdája a különböző táncolós videókat. A madár nem az embert utánozza, olyan módon táncol, ahogy azt soha senki nem mutatta meg neki. Aniruddh Patel, a Tufts Egyetem munkatársa az első videók megjelenése után ellátogatott a madárhoz, a gazdi, Irena Schulz pedig beleegyezett abba, hogy a tudós hivatalos vizsgálatnak vesse alá kedvencét. A cél az volt, hogy kiderüljön: Hógolyó tényleg önállóan táncol-e, és ha igen, vajon mi rá az oka? Az eredmények azt igazolták, hogy a kakadu spontán reagál a zenére, táncát saját maga fejleszti és gazdagítja új mozdulatokkal, elsődleges célja pedig a kreativitás kiélése.
Hógolyó esete annyira felkeltette a tudományos világ érdeklődését, hogy további vizsgálatokat végeztek rajta. Azóta tudjuk, hogy tizennégy különböző mozdulatot ismer, amelyeket spontán kombinál, ahogy a kedve tartja és ahogy a dallam változik.
Táncolni nem is olyan egyszerű
A híres kakadu esete azért is olyan különleges, mert táncolni cseppet sem egyszerű: spontán módon kell összehangolni a zenét a mozgással. Ehhez szükség van az összetett hangjelek tanulásának képességére, a mozgás utánzásának megtanulására, komplex műveletsorok memorizálására. A bonyolult, ráadásul nem veleszületett mozdulatsorok megalkotása és megjegyzése kifinomult idegi feldolgozást igényel – és még ez sem minden. Hógolyó és az emberek is részben társadalmi okokból táncolnak, ezért a zenére történő mozgás feltétele a hosszú távú társadalmi kapcsolatok iránti igény.
Eddig azt hittük, csak az ember képes rá
Hógolyó az első olyan állat, amelynek táncát alapos tudományos vizsgálatnak vetették alá, amelyben kiderült, hogy a madár valóban a zenére mozog, méghozzá sokfélére. Minél többféle zenét hallott, annál kreatívabb lett. Erre még a génkészletében az emberrel 99 százalékos hasonlóságot mutató csimpánzoknál sem láttak példát. Lehet, hogy a fehér kakadu az első nem emberi élőlény, akinél megfigyelhettük a zenére történő táncolást? A tudósok arra jutottak, hogy igen. Jogosan merül fel a kérdés, hogy akkor vajon mely fajok képesek még rá rajta kívül? A kérdésre Adena Schachner harvardi tudós ad választ. Kutatásai szerint – ezekhez több mint ötezer olyan videót nézett végig, amelyeken különböző állatokról állítják, hogy táncolnak – a papagájok és az ázsiai elefántok képesek táncolni, a kutyák, macskák, majmok nem. Hogy ez miért van így, azt még a tudomány emberei sem tudják.
Nem elég a betanult mozgás ismétlése
Annyit már kiderítettünk tehát, hogy a tánc nem az emberi kultúra eredménye, nem csupán a mi fejlett agyunk találmánya. Ám akkor joggal merül fel a kérdés, vajon kié? Ezen pszichológusok, genetikusok, antropológusok és biológusok vitatkoznak szinte vég nélkül. Abban azonban egyetértenek, hogy a tánc szoros kapcsolatban áll a kommunikációval, a minták felismerésével és a komplex cselekvéssorozatok megtanulásának képességével – ezek nélkül egy élőlény sem képes rá, még azok sem, amelyek képesek ritmusra mozogni, vagy úgy tűnnek, mintha táncolnának. Vegyük például ezt a kutyát, aki nagyon cuki, mozgása mégsem felel meg a tánc követelményeinek.
A tánc ugyanis ennél több: nem betanított mozgások összessége, amit az állat az oktatójával szemben állva utánoz, hanem spontán mozgás a hallott zenére. Akkor az igazi, ha az állat nem tölt heteket az adott dal hallgatásával mielőtt a mozdulatait tökéletesre csiszolná. Már első hallás során éreznie kell az ütemet és ehhez igazítani a mozgását. Ahogy a zene lassul vagy gyorsul, a táncnak ezt követnie kell.
Még az oroszlánfókának is megy?
A tudósok véleménye szerint a papagájokon és az ázsiai elefántokon kívül az oroszlánfóka az az állat, amely tudományosan bizonyítottan képes táncolni. Ezt Ronan, a mentett fóka mutatta meg a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem tengeri emlősökkel foglalkozó kutatólaboratóriumában.
Az idomított állat képes ütemre bólogatni, és követi az ütem változásait. Az oroszlánfóka esete azért is érdekes, mert a papagájokkal ellentétben hangutánzásra képtelen állat, mégis táncol. Ez talán azért lehetséges, mert közeli rokona a hangutánzásra képes fókának? Vagy azért, mert a táncnak még sincsenek ilyen feltételei? Ha ez utóbbi kérdésre igaz a válasz, az új távlatokat nyithat különböző állatok számára, akik világhírnévre vágynak.
