Első hallásra teljesen nevetségesen hangzik, hogy gonosztevőként tartóztassanak le állatokat, hiszen mi rosszat tehetnének, és milyen börtönbe is kerülhetnének? Ám tekintsük csak át az alábbi történeteket: van itt lopás, rongálás, megfélemlítés, kémkedés, gyilkosság: elég alapos indokok ahhoz, hogy az elkövetőt elkülönítsék a társadalomtól, megakadályozva ezzel a további rendzavarást. De miért börtönbe viszik őket, nem pedig állatmenhelyre? Jogos kérdés, amire nem tudunk egyértelmű választ adni. Inkább mutatjuk azokat a szerencsétlen állatokat, akiket rácsok mögé zártak.
A kakas, amelyik tojást mert tojni, és az emberre támadó disznó
1474-ben Bázelben letartóztattak egy kakast (illetve egy kakas kinézetű tyúkot, de az igazság senkit sem zavart össze), mert tojást tojt, és még költögetni is merészelte. Az akkori babonás világban a kakas által tojt tojást az ördög művének tekintették, így a szörnyű és természetellenes tevékenységet folytató állatot azonnal rács mögé dugták. Miután a bíróság bűnösnek kiáltotta ki (annak ellenére, hogy védőügyvédet is kineveztek mellé), elégették a város főterén. 1494-ben a franciák hasonló eljárást folytattak le egy disznó ellen, amelyik megölt egy csecsemőt. A szemtanúk elmondása szerint az állat betört a házba és ott megtámadott egy újszülöttet, aki később belehalt sérüléseibe. Miután az állatot bűnösnek nyilvánították, okulásul nyilvánosan felakasztották.
Kémkedő keselyű
Ha bárki is azt hinné, hogy az állatok bebörtönzése csupán a régi idők furcsaságai közé tartozik, tévedne. Jemenben idén tavasszal tartóztatták le Nelsont, a fakó keselyűt kémkedés vádjával. Szerencsétlen madár élelmet keresve jutott Taizzba, ám vesztére jeladót viselt a lábára rögzítve. A műholdas nyomkövető miatt azonnal gyanússá vált, így gyorsan börtönbe vitték, nehogy tovább kémkedjen az ellenségnek. Talán mondanunk sem kell, hogy a kétéves szárnyas nem Jemenről gyűjtött titkos adatokat, jeladóját a Fund for Wild Fauna and Flora (FWFF) vadvédő szervezettől kapta Bulgáriában, és csak azt szerették volna nyomon követni, merre repül élete során. A szervezet egyik képviselője Jemenbe utazott, hogy tisztára mossa Nelson nevét, de 12 napnyi győzködés és a bolgár külügyminiszter bevonása után tudta csak elérni, hogy a madarat felmentsék a vádak alól. A keselyűt két hónapig tartották még rácsok mögött, amíg meggyógyult a törött szárnya, de legalább hajlandók voltak rendesen táplálni őt – a börtönkoszttal Nelson nem igazán lett volna elégedett.
Gólya, gólya, gilice, mitől véres a lábad?
Kémkedésért nemcsak keselyűt, de magyar gólyát is tartóztattak már le. 2013 augusztusában az egyiptomi hatóságok vették őrizetbe Ménest, aki a Nógrád megyei Pöstyénpusztán szereltek fel jeladóval. A Szécsényhez tartozó Pöstyénpusztán meggyűrűzött és jeladóval ellátott, az ott folyó Ménes-patak után Ménes névre keresztelt madár augusztus utolsó napjaiban érte el a Szuezi-öblöt. A magyar szakemberek egyszer csak azt vették észre, hogy a jeladó nem küld már további koordinátákat, és némi nyomozás után kiderült, hogy Ménest Kairótól 420 kilométerre kémkedés vádjával rabosították. Az egyiptomi természetvédő szervezetek segítségével sikerült elérni, hogy Ménest szabadon engedjék egy Asszuántól délre található, természetvédelmi oltalom alatt álló szigeten, ám nem sokkal ezután jött a hír, hogy a gólyát egy ott élő család lelőtte és megette. A jeladók tehát jókora bajt tudnak hozni a madarakra: került már rácsok mögé miatta francia hattyú és 2015-ben Indiában egy galamb is.
Hódot vittek be rongálásért
2016 decemberében Maryland egyik egydolláros boltjába szabadult be egy vadon élő hód. Ahogy pánikba esve szaladgált a polcok között, levert egy csomó karácsonyfadíszt, ezzel megrémítette a békés karácsonyi vásárlással foglalatoskodó embereket. Az üzlet alkalmazottja kihívta a rendőrséget, ám az ügyes kis hód addigra elmenekült. Utóbb sikerült elfogni, de hosszas vallatás hatására sem tört meg – na jó, a rendőrök átadták az állatvédőknek, akik visszaengedték a természetbe.
Káromkodásért börtön a papagájnak
2015-ben egy papagájt – becsületes nevén Hariyalt – nem kevesebbért tartóztattak le Indiában, mint hogy folyamatosan, hangosan káromkodva szidta tulajdonosának mostohaanyját. Az idős asszony egy ideig tűrte a mocskos beszédet, amire valószínűleg a mostohafia (akivel csúnya vagyoni vitába keveredett) tanította be a madarat, de egy idő után nem bírta tovább, és a hatóságoktól kért segítséget. A papagáj a kiérkező rendőröktől annyira megijedt, hogy befogta a csőrét, és nem nyitotta ki az őrsön sem, akárhogy figyelték. Végül a területi erdészeti részleghez került, ahol kiengedték a szabadba, hadd átkozódjon kedvére.
Agresszív mókus üldözött egy ártatlan asszonyt
Németországban, Bottrop városában esett kétségbe egy nő, aki arra lett figyelmes, hogy egy apró vörös mókus követi kitartóan. Az asszony hiába menekült és próbálta lerázni üldözőjét, az nem tágított, sőt üldözőbe vette kiszemelt áldozatát. Miután a nő az agresszív mókust elkergetni sem tudta maga mellől, kihívta a rendőrséget. Azok ketrecbe zárták az állatot és bevitték a rendőrőrsre, onnan pedig az állatvédőkhöz. Kiderült, hogy nem veszett, és nem is az emberiséget akarja leigázni, csupán éhes és kimerült. A videón épp az állatvédők táplálják:
Ügyes kis tolvajok
Még ennél is tovább merészkedett egy csapat indiai majom, akik lopásokkal egy kis indiai falu lakosait tartották rettegésben: az elöl hagyott ételnek minden alkalommal lába kélt, de gombok sem maradtak senki ruháján, mert a majmok azokat is letépkedték. A gyerekeket az egyik állat egyenesen téglával fenyegette, sőt a matekkönyvét is megrongálta. Mivel azon a területen igen sok rossz magaviseletű majom él, a helyi állatkertben létrehoztak számukra egy rácsos elkülönítőt, ide kerültek ezek a gombmániás, erőszakos kis gonosztevők is. Azt nem tudni, hogy a négylábú foglyok egymástól nem tanultak-e el jobbnál jobb trükköket…
De komolyra fordítva a szót: a majmok viselkedése az erdőirtások következménye, hiszen egyre csökken a természetes életterük, és kénytelenek a településeken élelmet szerezni maguknak. Egyes példányokat kölyökkorukban fognak el és visznek haza házi kedvencnek, majd amikor felnőve (és ivaréretté válva) agresszíven kezdenek viselkedni, szabadon engedik őket. Az így felnevelt majom nem tud visszatérni természetes közegébe, a dzsungelbe, így az emberek között garázdálkodik. Az indiaiak legújabb módszere egyfajta reformiskola, ahol megpróbálják átképezni az agresszív majmokat békés, szelíd állatokká.
A macska, aki brazil börtöntöltelékeket segített
2013 szilveszterén egy fekete-fehér macska szokott oda az arapiracai közepes biztonsági besorolású börtönhöz. Nem tudni pontosan, hogy a rabok csak arra használták, hogy tartsák a kapcsolatot a külvilággal, vagy a cica segítségével próbálták megszervezni saját szökésüket, mindenesetre az állat testéhez a következő tárgyakat erősítették: fűrészt, fúrót, fülhallgatót, memóriakártyát, akkumulátort és telefontöltőt. Luiz de Oliveira Souza börtönőr többször is látta ki-be közlekedni az állatot, akit maguk a rabok neveltek fel valószínűleg azzal a céllal, hogy különböző üzeneteket és tárgyakat csempésszenek ki és be a segítségével. Mivel a macska nem volt hajlandó elárulni, melyik rab alkalmazásában állt, a kivizsgálás megtorpant. Az állatot mindenesetre rövid börtönbüntetés után az állatvédőkhöz vitték át.
A harcias mexikói szamár
2008-ban a mexikói Chiapasban letartóztatták a Blacky nevű harcias szamarat, miután mellkason vágott egy embert, majd felrúgott egy másikat. A kiérkező rendőrök megragadták az állatot, és börtönbe vetették. Errefelé ha valaki bűnt követ el, lecsukják, tartozzon akármilyen fajhoz is – mondta az ott dolgozó Sinar Gomez. A szamár a rácsok mögött maradt, amíg tulajdonosa, Mauro Gutierrez le nem tette érte az óvadékot, azaz ki nem fizette a károsultak orvosi számláit.
