Meglepő, hogy a világ legerősebb mérge mennyire jelen van a mindennapjainkban anélkül, hogy tisztában lennénk az erejével: egy grammnyi tömény anyag több millió embert képes lenne kiirtani. Az ötödik legerősebb mérgének gazdáját is láttuk már sokszor kertek díszeként, mégsem gondoltunk soha arra, hogy erősebb lenne az arzénnál, a kobra mérgénél vagy a gyilkos galócánál. Nehéz rendet tenni a toxikus anyagok között, hiszen nagyon sokféle található közülük a természetben és a laboratóriumokban is, ráadásul mindegyik kicsit másképp hat. Ennek ellenére a sorrend nyilvánvaló, ez a világ öt legerősebb mérge:
Egy kilónyitól kipusztulna az emberiség: botulinum toxin
A világ legerősebb toxinjára méltán lehet büszke a Clostridium botulinum baktérium. Az általa termelt idegméreg olyan erős, hogy egy átlagos hetvenkilós ember megöléséhez csupán 0,00007 milligrammra lenne szükség belőle. A botulinum toxin az izmok és az idegek közti kommunikációt teszi tönkre, így megfelelő adagjától egyszerűen leáll a légzés, és annyi. De akkor miért alkalmazzák oly nagy előszeretettel a szépségiparban? Azért, mert ez a bénító hatás nagyon-nagyon kis adagban mérve az adott izom vagy verejtékmirigy átmeneti megbénulását, és ezzel a felette lévő bőr kisimulását, illetve a verejtéktermelés megszűnését eredményezi. Ha nincs arcizom, ami mozogjon, nincs ránc sem, amit képezhetne – bár erről a témáról a mimikájuktól megfosztott hollywoodi nők mesélhetnének a legtöbbet.
Minket most jobban érdekel, hogyan fedezték fel egyáltalán a mérget: különböző ételmérgezéses esetek kapcsán, amikor nem kellő gondossággal elkészített kolbászok fogyasztása után lettek nagyon rosszul vagy haltak meg emberek a 18. század második felében Németországban. A kolbászmérgezésnek nevezett betegséget kutatva jutottak el a Clostridium botulinum baktérium felfedezéséig (a botulus a kolbász latin neve), ami zöldségeken, gyümölcsökön éppúgy megtalálható, mint az állatok tápcsatornájában, hiszen a talajban él. A legalább 120 fokon hőkezelt ételen a spórák már elpusztulnak, de emellett a zöldségek, gyümölcsök alapos megmosása, a nyers hús és vér megfelelő hőkezelése és eltakarítása is fontos a megelőzés szempontjából. A botox ugyanis színtelen, szagtalan és íztelen, azaz csupán ránézésre nem tudjuk megmondani egy konzervről vagy házi készítésű sertéshústermékről, hogy fertőzött-e.
Mivel ilyen extrém módon veszélyes anyagról van szó, előállítása is szokatlanul erős biztonsági intézkedések mellett engedélyezett. Gyártása igen költséges, egy ír cég, az Allergan végzi, amit öt éve az amerikai Actavis kebelezett be. A westporti gyárat katonák védik, nem is akárhogy.
A botox felhasználása egyébként meglepően széles körű, megtalálható szaruhártya-gyulladást gátló szemcseppekben, migrén és erős izomgörcsök elleni szerekben, segíthet az akaratlan vizeletvesztés vagy a túlzott izzadás megakadályozásában, és még sorolhatnánk: jelenleg húszféle olyan betegség vagy állapot van, amin javíthat a botoxos kezelés. Ugyanakkor biológiai fegyverként is felhasználhatják, az öbölháború idején például az iraki hadsereg olyan robbanófejekkel kísérletezett, amelyek botulinum toxint tartalmaztak.
Egy ártalmatlan egysejtű mérge: a maitotoxin
Ez a második legerősebb méreg a világon, ám joggal merül fel a kérdés, hogy mégis milyen szempont alapján. A mérgek toxicitását patkányokon elvégzett kísérletek alapján határozták meg. Az LD, azaz letális dózis az a halálos adag, ami akár a bőrön, akár a légzőrendszeren (ennek LC a rövidítése), akár az emésztőrendszeren át felszívódva halálos. Az LD vagy LC betűkhöz számot is rendelnek, mégpedig az 50-et, ez azt jelenti, hogy a kísérlet során az állatállomány fele elhullott. Minél alacsonyabb egy méreg LD50-es száma, annál kevesebb kell belőle a halálhoz. A maitotoxin így kerülhetett a második helyre a listánkon. A méreg, amelyet a páncélos ostorosoknak nevezett tengeri planktonok termelnek, a szívet támadja meg, és kalciumionok segítségével okozza a leállását.
A békák fegyvere: a batrachotoxin
Közismertebb nevén nyílméreg, amit a Kolumbiában élő nyílméregbékák bőréből vonnak ki. Olyan erősen mérgező, hogy két sószemcsényi adagja megöl egy embert, LD50 értéke 2 mikrogramm/kilogramm. Nem véletlenül használták pont ezt az anyagot a bennszülöttek a vadászat elősegítésére: erős, gyorsan hat, a nátriumcsatornák megzavarásával megtámadja az izmokat és az idegeket, és a szívelégtelenség hamar halálhoz vezet. A fogságban tartott békák bőre nem mérgező, a szabadban élők a mérget a tűzhangyák fogyasztása során nyerik. Ugyanezért lehet batrachotoxin bizonyos madarak bőrében is: Jack Dumbacher amerikai ornitológus fedezte fel, hogy Kolumbia átellenes részén, Pápua Új-Guineában a Pitohui madarak karmolásának hasonló (ám szerencsére jóval enyhébb) hatása van, mint a nyílméregbékákkal történő érintkezés.
A félresikerült rovarirtó: a VX ideggáz
Az egyetlen szintetikus méreg a listánkon, amit az ötvenes években azért fejlesztettek ki, hogy rovarokat öljenek vele, ám túlzottan mérgezőnek bizonyult a mezőgazdasági használathoz. A méreg gátolja az acetilkolin-észteráz nevű enzim termelődését, így a szervezet nem tudja lebontani az ingerületátvitelért felelős acetilkolint. Az eredmény egy sor izomgörcs, a központi idegrendszer bénulása, ájulás és halálos légzési elégtelenség. Az olajszerű folyadéknak nincs szaga, viszont nagyon stabil szerkezetű, így a szennyezett talajban hetekig vagy akár hónapokig hatásos maradhat, ráadásul belélegezve és a bőrrel érintkezve is mérgez. Mivel a legveszélyesebb vegyi fegyver, ezért csak reménykedhetünk, hogy nem vetik be a háborúkban. A legismertebb áldozata mégsem egy katona volt, hanem a Legfelsőbb Igazság nevű, halálos gázokkal embereket ölő, az 1995-ös tokiói gáztámadásért felelős szekta egyik kiszemelt áldozata, de 2017-ben VX végzett Kim Dzsongun testvérével is.
Ott van a kertedben: a ricinusbab mérge
A ricinus meglehetősen sok kertben megtalálható, hiszen érdekes, díszes növény, ami ráadásul elűzi a vakondokat. Magjai azonban erősen hashajtó hatásúak és mérgezőek. Olyannyira, hogy a babokból kivont ricin az ötödik legártalmasabb anyag a listánkon, LD50 értéke 1-20 mg/kg. A számok azt jelzik, hogy szájon át nehezebben szívódik fel, de ha a véráramba jut vagy belélegzik, extrém kis mennyiségben is szinte azonnal öl.
A ricinusolajban, amit hashajtáshoz vagy hajpakolásként használunk – bár annak gyártásakor keletkezik – nincs jelen, mivel azt még egyszer biztonsági okokból felfőzik. A mérget többször is felhasználták fegyverekben, bombákban, de legismertebb áldozata Georgi Markov bolgár disszidens volt, akit 1978-ban Londonban lőttek meg messziről egy esernyőnek álcázott légpuskából. Ricinnel bevont golyót lőttek bele, ami magas lázat okozott, és hiába szállították kórházba a férfit, három nap múlva elhunyt. Fontos tudni, hogy ha tartunk is otthon ricinus növényt vagy magot, azt jól el kell zárni a gyerekek elől, mert már néhány bab elrágcsálása és lenyelése halálos lehet a számukra, ráadásul ellenszere sincs.
