Ami Angliának Hasfelmetsző Jack, az Magyarországnak Kiss Béla bádogos, más néven a cinkotai asszonyirtó. 1916-ban derült csak fény tetteire, ám ekkor olyan médiavisszhangot kapott az ügy, hogy még az újságíróként dolgozó Karinthy Frigyest is elküldték Cinkotára riportot írni az esetről. Hét bádoghordó című cikkéből idézünk:
„Egyik ember tajtékpipát gyűjt, a másik rovarokat, a harmadik levélbélyeget. Kiss Béla női holttesteket gyűjtött.
Ott álltam a czinkotai temetőben, a bádoghordók előtt, és sorra néztem, a mint a felbontott hordók tartalmát kiborították a bonczasztalra. Különböző magasságú bádoghordók: egyformán lecinkezve, pontosan, lelkiismeretes munkával. Azok, akik az első hordót felbontották, egy pillanatig sem kételkedtek benne, hogy a többi tartalma is ugyanaz, holott ez a feltevés elképzelhetetlen szörnyűséget jelentett, és akik ott álltunk a felbontásnál, mindnyájan egészen természetesnek vettük, hogy a kisebb hordóból egy kicsi nő borult ki a földre, a nagyobból pedig egy nagyobb. És a második hordó után már azt is tudtuk, hogyan kell fordítani a hordót, milyen mélyre kell nyúlni s az előbukkanó női fej nyakán hol kell megfogni a zsineget, hol van a hurok, hol vezet le a lábakhoz, s hogyan vannak összecsomózva. Rendes, pontos gyűjtő dolgozik így, a ki érti a mesterségét és szereti a rendet.”
Bűbájos, megbízható ember
Béla valóban pontos munkát végzett mint bádogos és mint sorozatgyilkos. 1905-ben költözött Budapestről Cinkotára, a hivatalos források szerint nőtlen volt, míg Michael Newton sorozatgyilkosokról szóló enciklopédiája alapján Mária nevű feleségével érkezett. A külföldöt többször megjárt, művelt, tehetséges szakember több nyelven beszélt, nagyvonalú volt és udvarias, szinte mindenki azonnal megkedvelte. Batthyány Ilona grófnő is közéjük tartozott: „Többször is dolgozott majoromban és házamnál. Mondhatom, én reám jó benyomást tett. Szerény, alázatos, jó modorú iparos volt, a ki meglepő intelligenciával rendelkezett” – mondta róla.
Ugyanakkor ez a jóvágású, dolgos, szabadidejében művészi akváriumot készítő férfi szeretett mulatni, méghozzá társaságban. Gyakran látták inni, vagy különböző vagyonos nők társaságában szórakozni. Ilyenkor a házában lehúzta a redőnyöket, senkit sem engedett be. Meglepően sok nővel levelezett, halála után több mint száz női fényképet tartalmazó albumot és számos képeslapot találtak nála. Kiderült, hogy Kiss házassági ajánlatokat tett közzé hirdetések útján, magához csábítva a gyanútlan nőket. Béla azonban egyiküket sem vette el – a pénzüket és az életüket annál inkább.
Vajon hány nőt öl meg, ha nem tör ki a háború?
Miközben Kiss dolgozott, szabadidejében pedig nőkkel múlatta az időt, nagy fém hordók kezdtek szaporodni az udvarában. Az érdeklődőknek azt mondta, a közelgő háború miatt halmoz fel benzint. Az sem volt gyanús, hogy virágoskertjében magányosan ás, senkit sem engedve a közelébe, vagy hogy időnként kocsin hordókat visz ki a kavicsbánya melletti dögtérre. Az első világháború kitörése után 1914-ben Kiss Béla bevonult katonának – abban a források sem értenek egyet, hogy önként tette-e.
A ház a kerttel és a hordókkal két éven át állt üresen, amíg annak tulajdonosa, Kressinszki Márton ki nem ment ellenőrizni. Gyógyszerész ismerőse segítségével hét darab lezárt bádoghordót fedezett fel a kamrában és az udvaron. Mivel azt feltételezték, még felhasználható benzin van bennük, felfeszítették a tárolókat. Erős, fojtogató szag fogadta őket, és a hordókból zsákba varrt, megfojtott, már bomló női holttestek fordultak ki. A kiérkező rendőrök megállapították, hogy mindegyik test női, ki éjjeli ruhában, ki utcai öltözetben, valamennyiük nyakán fojtogatás nyomai. A lakosok segítségével sikerült azonosítani az asszonyokat, mindegyiküknek volt valamennyi vagyona, aminek lába kélt – valószínűleg Kiss mulathatta el a kisebb-nagyobb összegeket.
Hogy a bádogos pontosan hány emberrel végzett élete során, valószínűleg soha nem fogjuk megtudni. Kiss Béla 1915. február 5-én egy szerbiai fogolytáborában hunyt el tífuszban, felelősségre tehát soha nem vonhatták. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, számtalan szemtanú látta őt a későbbi években Budapesten kóborolni, de nyomozást egyik bejelentés után sem indítottak. Elterjedt az a mítosz is, hogy Kiss vámpír volt, és ezért gyűjtötte a holttesteket. Kiss Béla, „az első magyar sorozatgyilkos” tettei nagy nyilvánosságot kaptak, rockszámokat ihlettek, egy New York-i metálbanda Bela Kiss néven fut, életéből pedig horrorfilmet forgattak.
