A melltartó különböző formákban jelent meg a történelmi korokon átívelve, hol azzal a céllal, hogy kiemeljen, hol azzal, hogy elrejtsen. Képviselte a női bájt, a praktikumot, a szabadságot és az elnyomást. A modern melltartót feltaláló Ida Rosenthal ruhatervező innovációja egy sokkal nőiesebb formát képviselt, mint az 1920-as évek kamaszos divatja, ami a lapos mellkast idealizálta.
Ida ruhái nem mutattak jól a leszorított melleken, ezért férjével és üzlettársukkal olyan fehérneműt álmodtak meg, ami kihangsúlyozza a női idomokat.
A fehérnemű két csésze alakú kosárból, két vállpántból és egy mellkason körbefutó pántból állt, amit a háton lehetett összekapcsolni – ez volt az első modern melltartó. Eleinte a ruhákkal együtt árusították, de a népszerűségének köszönhetően hamarosan önmagában is hozzá lehetett jutni ehhez az exkluzív termékhez. A modell a Maiden Form nevet kapta, ami jól mutatta, hogy miben különbözik versenytársától, a Boyish Formtól.
A nagyipari előállításnak és a strandardizált méreteknek köszönhetően a melltartó a nagyközönséghez is eljutott, minden kornak, méretnek és formának megfelelően kezdték gyártani. A második világháború alatt a dolgozó nők erős tartása miatt szerették. A melltartók elégetése aztán a feministák egyik eszközévé vált az 1960-as években, aminek segítségével a női egyenjogúságért indítottak mozgalmakat. Amikor Ida Rosenthal kérdezték ezekről a megmozdulásokról, azt felelte: "Harmincöt éves kor után a nők tudni fogják, hogy hol van szükségük egy kis tartásra. Az idő az én oldalamon áll.”
