A szolgálólány meséjének sikerét látva felmerül a kérdés, hogy vajon mi vonzza az embereket a jövőnket bemutató alkotásokban. Miért lehet, hogy a disztópia, azaz a közeli és távoli jövőt mint szörnyűséget bemutató műfaj ilyen sikereket ér el? Nemcsak a legújabb megjelenésű, de a korábban a témában megjelent könyvek olvasottsága is töretlen, újra és újra a sikerlistákon találjuk ezeket a műveket. Bár a negatív jövőképet felvázoló alkotások megjelenése, és a bennük felvázolt történetek hihetetlenül változatosak, egy-két hasonlóságot felfedezhetünk közöttük.
A könyvek kiélezik a fennálló társadalmi különbségeket, igazságtalanságokat, és ezeket eltorzítva tartanak tükröt elénk, mondván, ha ez a jelen, milyen lesz majd a jövő? Függetlenül attól, hogy Aldous Huxley nagy sikerű, Szép új világ című műve 1931-ben született, Orwell örök érvényű alkotása, az 1984 1949-ben, Atwood most filmre vitt regénye pedig 1985-ben jelent meg, a hasonlóság nem tagadható. De a társadalmi igazságtalanságokra hívták fel a figyelmet az utóbbi évtizedek sikeres ifjúsági regényei is. Suzanne Collins Az éhezők viadala-trilógiájában életre-halálra menő küzdelemben kell részt venniük a 12-18 év közötti fiataloknak. A kegyetlen játék szépen lassan a kiszolgáltatottak és a kiváltságosok harcává duzzad, a küzdelemben pedig döntő szerepe lesz Katnissnek, a nyomornegyedből érkező hősnőnek.
Veronica Roth Beavatott-sorozatában minden tizenhatodik évét betöltő fiatalnak döntenie kell, hogy a társadalom öt csoportja közül melyikben éli le élete hátralevő részét. James Dashner Az útvesztő-trilógiája egy rejtélyekkel teli világba vezeti be olvasóját, ahol az emberiséget halálos betegség tizedelte meg, a fennmaradók között pedig kegyetlen harc indul a túlélésért. Elmondhatjuk, hogy akár a múlt században, akár napjainkban megjelent, valamilyen disztópiát felvázoló könyvről van szó, ez a téma továbbra is számot tart az olvasók érdeklődésére, ezért sokadik aranykorát éli. 2017-ben sikert sikerre halmoz az 1984, A Szolgálólány meséje, a Szép új világ, és egyre több fiatal szerző is elmeséli, hogyan képzeli a közelgő világvégét.
1. George Orwell: 1984
Az egyik legismertebb 20. századi disztópikus regény, amelyben nemcsak a náci Németország és a sztálini Szovjetunió berendezkedésére ismerhetünk rá, hanem olyan, a regény megszületése után létrejött diktatúrákra is, mint például Enver Hodzsa Albániája, Pol Pot Kambodzsája, vagy hogy ennél is közelebb példát említsünk: Kim Dzsongun Észak-Koreája. Az állampolgárok életét utolsó lélegzetvételükig ellenőrzés alatt tartó, mindennapos gyűlöletszeánszokat rendező Nagy Testvér gyorsan túlnőtte a történet kereteit, a regény egyes fordulatai pedig pillanatok alatt beépültek a közbeszédbe. A könyv legendáriumához hozzátartozik, hogy Sztálin viszonylag gyorsan felismerte jelentőségét, és megjelenése után egy évvel, 1950-ben be is tiltotta terjesztését és nyomtatását a Szovjetunióban. Ennél is meglepőbb azonban, hogy a 60-as években, a kubai rakétaválság idején az USA és Nagy-Britannia is kis híján tiltólistára tette a könyvet.
2. Ray Bradbury: Fahrenheit 451
Sztálin 1984-gyel szembeni félelmei nem voltak alaptalanok, legalábbis ezt állítja a korszakos sci-fi szerző, Ray Bradbury Fahrenheit 451 című regénye. A történet a jövő Amerikájába kalauzolja el az olvasót, ahol a mindenfajta lázadás és ellenállás bölcsőjének tekintett könyveket betiltották, módszeres elégetésükről pedig a tűzőrök gondoskodnak. A történet főhőse, Guy Montag egyike a tűzőröknek, mindennapjait pedig a lángok imádata, egy hatalmas tévéfal, és nyugtatókon élő felesége tölti ki. Csak a véletlennek köszönhető, hogy egy napon mégis belelapoz az egyik szanálásra ítélt könyvbe, ami aztán örökre megváltoztatja az életét.
3. Margaret Atwood: A szolgálólány meséje
Margaret Atwood orwelli ihletésű jövőjében a nők alávetetten és kisemmizetten élik mindennapjaikat, kivételt pedig csak azok élvezhetnek, akik a világot beterítő halálos radioaktív sugárzásban nem veszítették el termékenységüket. A regényt megjelenését követően a patinás Booker-díjra is jelölték, 1987-ben elnyerte a rangos, sci-fiknek kijáró Arthur C. Clarke-díjat, idén pedig nagy sikerrel mutatták be a belőle készült sorozatot. Érdekesség, hogy a regényt több amerikai államban kitiltották az iskolákból.
4. Cormac McCarthy: Az út
Orwellel, Bradburyvel, Atwooddal vagy épp Huxleyval szemben 2007 Pulitzer-díjas regénye, Az út nem egy társadalmat elnyomó diktatúra látomását festi fel, hanem a civilizáció teljes széthullását. Cormac McCarthy regényében a Föld pusztulását követő ínséges időkben egy apa és fia küzd a túlélésért, egy olyan világban, ahol ember embernek farkasává vált, és ahol korántsem biztos, hogy a halál a legrosszabb alternatíva. A lecsupaszított nyelvezettel megírt történetet a Times a 2000-es évek legfontosabb regényének választotta meg.
5. Kim Stanley Robinson: New York 2140
Akárcsak McCarthy regényében, Kim Stanley Robinson történetében is egy környezeti kataklizma forgatja fel a már ismert világunkat. Az óceán szintjének drasztikus megemelkedésével New York szinte teljesen víz alá kerül, az egykor élettől nyüzsgő utcák csatornákká, a felhőkarcolók tornyai pedig apró szigetekké válnak. A megapolisz azonban alkalmazkodik az új kihívásokhoz, lakói pedig saját mindennapjaikon keresztül mesélik el, hogyan változott meg végérvényesen az életük.
6. George R. R. Martin: Wild Cards
Bár némileg kilóg a sorból, mégis az alternatív történelmi víziók sorához kapcsolódik George R. R. Martin, a Trónok harca szerzője által megteremtett Fekete Lapok-sorozat. A hazai könyveladási listákon hónapok óta előkelő helyet elfoglaló történetfolyam nyitókötetében egy olyan világot ismerhetünk meg, amelynek lakosait a második világháború után egy vírus tizedelte meg, a túlélők pedig különleges képességekre tettek szert. Martin és szerzőtársainak történetében a maroknyi túlélő az emberiség szolgálatába állítja képességeit, mások pedig engednek a gonosz csábításának. Az eredetileg 1987-ben megjelent kötetnek az elmúlt 30 évben számtalan folytatása született meg különböző szerzők tollából, regényekkel, novellákkal, képregényekkel és játékokkal hozzájárulva a szövevényes Kártya-univerzumhoz.
7. Katharine McGee: Az ezredik emelet
A szegények és gazdagok között húzódó, mind nehezebben és nehezebben áthidalható szakadék inspirálta a Katharine McGee könyvében megjelenő világot. 2118-ban, Manhattanben járunk, a város közepén pedig évtizedek óta ott terpeszkedik a maga ezer emeletével a Torony: legtetején a kiváltságosok, akiknek gombnyomásra teljesül minden álmuk, lejjebb haladva pedig az egyre kiszolgáltatottabb rétegek kaptak szállást. De vajon mi történik, amikor valaki az Alsótoronyból a magasba vágyik, és mi a helyzet azzal, aki az ezredik emeleten magányban éli mindennapjait?
