Tudj meg (majdnem) mindent kedvenc zenészedről!

Olvasási idő kb. 3 perc

A rádiós műsorvezető Kiss Tibivel a Quimbyből, Senával, Vitáris Ivánnal, az Ivan & the Parazol énekesével, és még egy sor ismert magyar zenésszel készített nem éppen sablonos interjúkat, amiket most egybekötve a Zenésznek születtek című kötetben lehet elolvasni. Ajánló.

Babucs Krisztina rádiós szerkesztő-műsorvezető könyvét nem lehet egy lélegzetvétellel elolvasni, olyan inkább, mint egy novelláskötet, melyben minden interjú egy-egy különálló történet. Babucs a hazai könnyűzenei szcéna ismertebb figuráival beszélgetett, például a Quimby énekesével, Kiss Tibivel, vagy az afrikai származású Senával, de megszólal benne Beck Zoli a 30Y-ból, Odett, Lovasi András és még sokan mások.

Babucstól nem áll messze a kérdezés, hiszen számos könnyűzenei műsorban dolgozott, ő vezette például a jobb napokat látott Petőfi Rádió egykori reggeli ébresztőműsorát, a Kívánságreggelt. A könyvben olvasható interjúkban a zenészek többek között arról mesélnek, hogy mi hajtotta őket a zenei pályára, milyen gyerekkori élmények befolyásolják őket még ma is, vagy hogy milyen szakmai dilemmákkal kellett megküzdeniük pályafutásuk alatt. Szerencsére nem igazán találkozunk a könyvben unalomig olvasott kérdés-válaszokkal, Babucs sokkal inkább személyes, de nem bulvárosan intim kérdéseket feszeget.

Kiss Tibitől (QUIMBY) például azt kérdezi, milyen színű volt a gyerekkora

Azt, hogy mit válaszol Kiss, most nem szpojlereznénk el, de azt elmondhatjuk, hogy a zenész még arról is mesél, hogy gyerekkorában miket szeretett rajzolni, és őszintén vall szüleiről is, akik elmondása szerint sosem tolakodtak be az életébe, még akkor sem, amikor az vakvágányra futott. 

„A drogos időszakomban is hagyták, hogy magamtól jöjjek rá, nem ez a helyes út (..)” – mesélte. Az interjú végén azt is elárulta, hogy a gyerekkora színeihez képest most milyen árnyalatban látja a világot.

A könyv többnyire izgalmas karaktereket szerepeltet. Babucs nemcsak a műfajok, hanem a korosztályok között is ugrál, így egyaránt olvashatunk az ötvenhez közel járó Lovasiról és a bőven harminc alatti Vitáris Ivánról, aki az egyik legsikeresebb magyar zenekarnak, az Ivan & the Parazolnak a frontembere. Róla kiderül a könyvben például, hogy a zenekarban tanulta meg, milyen megosztani valamit másokkal, vagyis ott szembesült kicsit túlfejlődött önzőségével. Vitáris mesél a kezdetekről, Johnny Cash-ről, akinek A nyughatatlan című filmje nagy lökést adott zenei karrierje elindulásában, és azt is elárulja, hogy eléggé pánikba esett, amikor a jelenlegi billentyűsük, Brex megkereste az ötletével, hogy csináljanak egy közös zenekart. Az ismertebb sztorikon, válaszokon kívül új infókat is megtudhatunk róla, mint például azt, hogy szeret makettezni, és hogy kedvenc témája a második világháború. 

Hasonló érdekességeket olvashatunk a ghánai származású Senáról, aki arról is mesél, hogy kislányuk – a hétéves Kekeli – miként viseli a zenészek nem éppen átlagos életformáját, de szülőhazájához való ragaszkodásáról is vall. Még az olyan, rengeteg újságírót, riportert látott zenészeknek is sikerül új kérdést feltenni, mint Lovasi András, akinek arra kell válaszolnia, hogy szeret-e ikon lenni.

Nincs interjú jó portré nélkül

A többnyire mélyre menő interjúkhoz főleg Nagy Márton képei tartoznak, aki olyan magyar ismert zenekarokkal dolgozik együtt, mint az Irie Maffia, a Punnany Massif, a Vad Fruttik, vagy a Szabó Balázs Bandája. Nagy a MÚOSZ fotóriporter szakán végzett, féléves szakmai gyakorlatát a HVG-nél töltötte, és néhány éve talált rá az igazi szenvedélyére, a koncertfotózásra. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Szvetlana
Szvetlana
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?