“Ön mennyit lenne hajlandó fizetni egy igazán jó viharkabátért?” – tették fel a kérdést a közelmúltban egy – informális és tudománytalan – közvéleménykutatás során. A válaszadó férfiak és nők 100 és 500 dollár (kb.29 – 146 ezer forint) között határozták meg egy jó kabát árát, a legtöbben pedig 250 dollárt, nagyjából 73 ezer forintot szánnának rá.
“Azért fizetnék érte többet, mert a trench coat nem fog kimenni a divatból” – mondta egy megkérdezett, aki a többiekhez hasonlóan a tartósság és az időtállóság miatt lenne hajlandó többet fizetni egy ilyen alapdarabért. “Többet is fizetnék egy ilyen tökéletes darabért, de sosem fizetném ki a teljes árát egy olyan valaminek, ami az eBayen vagy leárazva a Moda Operandin is kapható” – hangzik egy másik logikus válasz.
Mindezek tudatában felmerül a kérdés, hogy mégis mennyit kellene fizetni egy viharkabátért és mit jelent pontosan a csúcsminőségű trench coat? A kérdés pedig időszerűbb, mint valaha és nemcsak azért, mert a tavasz miatt újra előkerülnek a szekrényből, hanem amiatt is, mert a fazon és a semleges khaki a nemrég lement divathét kifutóin és utcai divatjában is nagyot ment. Sőt, a Margiela mintha meg is irigyelte volna a Burberry legendás kabátját.
A Yahoo.com szerint sajnos nincs egyszerű válasz vagy olyan átlátható rendszer, ami jelezné, hogy hol kellene ilyen kabátot venni, illetve mennyit kellene rá költeni, mivel a fazon 7 - 15 ezer forintért szinte mindig megtalálható a fast-fashion boltok kínálatában, de az olyan luxusmárkák is bent tartják kollekcióikban, mint a Gucci, ahol 4400 dollárt, kb.1,2 millió forintot kérnek egy viharkabátért. A kettő között pedig nyilván vannak minőségbeli eltérések.
A legnépszerűbb ballonkabátot a mai napig a Burberry árulja, melynek alapítója, Thomas Burberry 1879-ben szabadalmaztatta vízálló anyagát, a gabardint, amit praktikussága miatt vadászok és az extrém sportok (déli-sarok expedíció,repülés, síelés) kedvelői kaptak fel elsőként, majd az első világháború idején a brit hadsereg volt a divatház egyik legnagyobb megrendelője. Ebben az időben kerültek rá kabátra a ma már védjegynek számító övek és pántok, illetve 1924-ben az ikonikussá vált kockás minta.
A Wikipedia.org szerint a fazon a hatvanas évektől vált felkapottá, olyannyira, hogy Hollywoodban is előszeretettel használták. Feltűnt többek között Clouseau felügyelőn (Peter Sellers) a Rózsaszín párducban, Holly Golightlyn (Audrey Hepburn) az Álom luxuskivitelben című filmben, vagy Humphrey Bogarton a Casablanca című klasszikusban.
A Burberry luxuskabátja nem olcsó mulatság. A márka Heritage kollekcióját erősítő kabátok 1700 dollárról, kb.498 ezer forintról indulnak, de a hírességek által kedvelt kasmír verzióért már 2600 dollárt, kb.761 ezer forintot kérnek. Ez körülbelül tízszer több, mint amennyit egy olyan középárkategóriába tartozó márkánál kell fizetni, mint a J.Crew.
A J.Crew japán pamutból készült kabátját például csak száraz tisztítással lehet kezelni, de olyan megtévesztően sikerült rá felhelyezni a zsebeket és a hátsó hajtókát, hogy többek szerint is ez tűnik a Burberry kabát egyik legjobb alternatívájának.
Valerie Steele, a Fashion Institute of Technology múzeumigazgatója,szerint nem szabad alábecsülni az embereket, akik igenis különbséget tudnak tenni egy Burberry és egy H&M trench coat között. Merthogy van különbség. A H&M 70 dolláros, kb.20.500 forintos viharkabátja például Kínában, Bangladesben, Indiában, Kambodzsában vagy Törökországban készült, míg a Burberry kabátot valóban kézzel rakják össze a márka castlefordi üzemében, ahol 5000 Burberry trench coat készül hetente.
A Guardian szerint négy óra intenzív munkába telik megvarrni egy Burberry viharkabátot, ez pedig majdnem kétszer annyi idő, mint egy öltöny elkészítése. Minden viharkabát 80 darabból áll össze és mintegy 120 munkafolyamaton megy át. Csak a strapabíró kabát gallérját nyolc rész alkotja illetve a bonyolult kialakítás magában foglalja a hagyományos "D-gyűrűket" is, melyeket eredetileg kézigránát tárolásra terveztek. Aztán ott van a "pork chop", ahogy a gyárban hívják a gombokkal ellátott nyakrészt, amit a hideg ellen építették be a kabátba. Tehát ha minden egyes eleme ilyen mérnöki pontossággal van megtervezve, akkor garantáltan nem kell félni attól, hogy pár éven belül tönkre megy a majdnem félmilliós kabát.