A 2017-es trendelőrejelzéseknek köszönhetően már volt időnk feldolgozni, hogy idén nemcsak a virágminták és a katonai vonal lesz divatban, hanem a pornósikk is, mivel többek között az Alexander Wang, a Paco Rabanne, Zana Bayne és Adam Selman is épített be kollekciójába láncos vagy kötelekből összetekert ruhát, illetve dominaszerkót.
De a japánból eredő Shibari (a kötözés művészete) már korábban is mozgatta a tervezők és művészek fantáziáját, John Galliano például a Dior 2009-es tavaszi-nyári kollekciójába tette be a köteles szandált és a Thakoon is ebben a szezonban gondolkodott köteles krepp ruhában. A jelenség felbukkant az Alexander McQueen, a Balmain és Tom Ford 2013-as cipőkollekciójában is. Utóbbi a Bound alapítójával, Bruce Esinemmel dolgozott együtt, aki köztudottan nagy szerepet játszott abban, hogy a kortárs művészek is beleszerettek az ősi művészeti ágba és mainstreammé tették azt.
De a világ egyik legnevesebb fotósa, Nobuyoshi Araki is sokat tett azért, hogy ilyen felkapott lett az ellentmondásos trend, az explicit szexualitás, a kötözés vagy terpesztés a divatkampányokban és egyes országokban már olyan hétköznapinak számítson, mint mondjuk a rúdtánc. A londoni tervezőre, Simone Rochára a művész Michael Hoppen galériában kiállított bondage munkái voltak hatással a 2014-es tavaszi-nyári kollekciója tervezésénél. “Merjünk erotikusabbak lenni a szezonban” – adta el kollekcióját a dizájner.
A Crocs-papucs rajongó Christopher Kane a 2013-as őszi-téli, valamint a 2015-ös tavaszi-nyári kollekciójába tette bele a ruhán keresztül-kasul megjelenő színes köteleket, amiről legutóbb azt állította, hogy Araki Tokyo Lucky Hole című könyve volt rá nagy hatással a tervezés során. A könyv egyébként a tokiói földalatti szexklubok működését mutatja be 1983 és 1985 között.
“Minden a szex körül forog” – jegyezte meg a Vogue-nak 2014-ben a Givenchy egykori tervezője, Riccardo Tisci, aki munkája során gyakran használja az olyan bondage elemeket, mint a csipke, a fűző, a combcsizma, a body vagy a hám. De nagy Araki rajongó az Alexander McQueen ház kreatívigazgatója, Sarah Burton is, aki még Japánba is elutazott azért, hogy reálisabb képet kapjon a művész által dokumentált sötét szexualitásról, ezért nem véletlen, hogy a brit divatház kollekcióiban is rendszeresen feltűnnek a kimonó ihlette ruhák vagy a PVC maszkok.
A Dazed Digital rámutat, hogy a shibari nagy hatással volt a pop kultúrára is, a kötözés az elmúlt években megjelent az Új csaj című sorozatban, FKA twigs “Pendulum” videójában, amin a brit shibari művésszel, Dave Rickmannel dolgozott együtt. 2014-ben Robert Wilson lőtt egy ilyen anyagot Lady Gagáról, ami annyira jól sikerült, hogy még a Louvre-ben is kiállították. A romániai énekesnő, NAVI is 2014-ben adott ki egy shibari témájú videót "Picture Perfect" címmel, de a Marian Nica által rendezett klipet a román televízio túl erotikusnak találta és betiltotta.
De mi is az a shibari? A japán bondage a megkötözés művészete, ami gyakran azért tűnhet annyira sokkolónak vagy perveznek, mert a japánokkal ellentétben nálunk nem feltétlenül bűntudat nélküli élmény a szexualitás.
A shibarit gyakran hívják a japánok kinbakunak is, ami annyit jelent, hogy szorosan megkötöz. Érdekesség, hogy ennek angol megfelelője, a bondage inkább fogságot, rabszolgaságot jelent. A Wikipedia.org szerint ennek a “szexuális játéknak” két résztvevője van: a kötél használója, a gyakran aszimmetrikus formákat használó anawashi és a kötélnek alárendelt jujun, akinek örömét maga a kötél és azok csomói szolgálják. Mindezt rituális formában kell elképzelni, a játék részét képezi ugyanis a fürdés, a masszázs, a lazítás és csak ezt követi a kötözés, aminek során csak néha jut szerep a fájdalomnak.
A kötözőmestereket senseinek hívják Japánban és mivel egy olyan, többéves képzést igénylő szakmáról van szó, ami meglehetősen veszélyes, azért nincs sok igazán profi sensei, Tokióban is körülbelül negyven ilyen mestert tartanak számon. A középkori katonai fogvatartási technikákra (hojojitsu) épült shibari talán egyik legmeglepőbb filozófiája, hogy az alárendeltség és a megalázás felszabadítja a nőt a mindennapok nehézségei alól.
A harcos szamurájok jól tudták, hogy milyen idegeket hogyan kell elkötni ahhoz, hogy az fájjon a foglyoknak. Ők négyféle kötözési technikát vetettek be a büntetéseknél: korbácsolás, megkövezés, fellógatás és összeszorítás. A megkötözéshez általában körülbelül 6 mm átmérőjű, jutából, kenderből vagy lenből készült vékony kötelet használtak. Ezek a kötelek eltérő hosszúságúak, de általában 6-8 méter között mozognak.
A szamuráj korszakot követően a shibari technikákat a hálószobákban gyakorolták a rajongók, de a hatvanas évektől kezdve nagy hatással van a színházi és filmes világra, valamint a pornó és divatiparra is.