Este nyolc. A városi forgalom már alább hagyott. a nagybani piacon viszont ekkor indul be igazán az élet. A behajtásnál ellenőrzik a súlyunkat, rögtön kiderül, nem jártunk még itt. Megkapjuk az engedélyt, irány a következő kapu, ahol szintén ellenőriznek. A furcsa, kéttornyú kapun túl fehér teherautók sora, ameddig a szem ellát. Jobbról, balról elsuhanó targoncák. Az igazgatósági épületnél találkozunk Kékedi Tiborral, a piac helyiség-gazdálkodási igazgatójával, aki körbe vezet a hatalmas területen, ahonnan a magyar zöldségesekhez érkezik az áru.
A piac két részre oszlik, a nagykereskedők temperált raktárakat bérelnek, ők azok akik főleg importáruval foglalkoznak. A legerősebb napok vasárnap és a szerda, a nyári idényben csütörtökön is nagy az élet itt.
A másik részben a helybiztosítással rendelkező árusok kapnak helyet, azaz megadott helyért fizetnek. Este kilenctől jöhetnek azok, akik nem foglaltak placcot, ők a maradék helyekre állhatnak be. Felülről nézve akár egy furgonpiacnak is tűnhet a forgatag, a dobozosok előtt kipakolva az áru. A legjobb helyek állítólag a sarkok és a főútvonalak mellett találhatóak, ide igyekeznek helyet foglalni a termelők.
Kilenc előtt nem sokkal indul a tülekedés, a sorompóknál a bejutásra várnak, megy a helyezkedés. Mi Kékedi Tiborral, a piac helyiség-gazdálkodási igazgatójával sétálunk egy kört, miközben számokkal és történetekkel bombáz. A piac részesedése a friss hazai zöldség-gyümölcs kiskereskedelmi forgalomból 35-40%, ami 33 hektáros területén értékesítenek. A piacon több banánérlelő is van, 250 nagykereskedő forgalmazza az importárut.
A kereskedőkön kívül a Horeca szektor, de akár a honvédség is vásárolhat itt, sőt a lakosság is nyugodtan jöhet, amennyiben vállalja, hogy adott termékből legalább egy egységet megvásárol. Legyen az 20 kiló krumpli, vagy egy láda narancs. A piacon hordárok suhannak, a hatalmas fa tákolmányokat áruval megrakva vonszolják ide-oda. Az őstermelők autói terület és termék szerint helyezkednek el, a burgonyásokat és szőlősöket nem érdemes ugyanott keresni.
Tavaly 402 ezer tonna áru cserélt itt gazdát,és a belföldi vevők mellett gyakran megfordulnak itt a szlovák, román és lengyel vásárlók is.
A banánérlelőt is bővítették nemrég, a zölden bekerülő banán néhány nap alatt nyeri el végső színét, a megrendelő igénye szerint. Egy kamionra 1152 karton, vagyis 22 tonna banán fér el, egy banánérlelő egységben 120 tonnának van helye. Ehhez egy érlelőmesterre van szükség, aki meghatározza, mennyi ideig tartson a gázosítás. Ettől persze nem kell megijedni, az etilén-nitrogén keveréktől nem lesz senkinek semmi baja, az élelmiszeripari gázok közé sorolják. A 15 fokon érkező gyümölcsöt 18 fokosra melegítik fel, majd 30-40 percen át gázosítják. Majd várnak, hogy a gyümölcs megérjen.
A piac tervei közt szerepel, hogy más élelmiszereket is fognak árulni, és azt is elképzelhetőnek tartják, hogy élelmiszer-feldolgozó üzemet létesítsenek a piacon.
Felmerül a kérdés, mi lesz az el nem adott, de könnyen romló áruval? Jó hír, hogy a cégnek szerződése van a Magyar Élelmiszerbankkal, így a még fogyasztható, de már nem olyan szép áru jó helyre kerül, ha már az élelmiszerláncok nem keresik ezeket.
