A New York-i Guggenheim múzeum az egyik idei kiemelt kiállítását a fotósként, konstruktivista festőként, ipari formatervezőként, kísérleti filmesként és a Bauhaus iskola egyik meghatározó alakjaként ismert Moholy-Nagy Lászlónak és munkásságának szenteli “Moholy-Nagy: Future Present” címmel.
A Solomon R. Guggenheim Alapítvány, az Art Institute of Chicago és a Los Angeles-i County Museum of Art közös kiállításának főkurátora, Karole P.B. Vail szerint a modernista művész kiállított festményei, szobrai, kollázsai, rajzai, nyomatai, filmjei, fényképei, fotómontázsai és grafikái ma is relevánsak és inspirálóan hatnak a kortárs divatra és annak olyan főszereplőire, mint a Comme des Garcons, a Marni, a Prada vagy a Chanel – írja az Anothermag.com.
Vail hiszi, hogy Moholy-Nagy újszerű felfogása, kompozíciói és radikális beállításai olyan világhírű divatfotósokat ihlettek meg az elmúlt évtizedekben, mint Craig McDean, Guy Bourdin, Jürgen Teller, Steven Meisel vagy Paolo Roversi.
Ahogy Moholy-Nagy az árnyék segítségével új perspektívába helyezte a különféle tereket és tárgyakat, úgy a divatházak is gyakran használják a “Moholy-féle árnyékolást” mint stratégiát a bemutatóik során. Legutóbb például a Jil Sander és az Acne mutatta be ilyen progresszív és innovatív környezetben 2016-os őszi-téli kollekcióját.
A retrospektív kiállítás ugyanakkor a művész olyan úttörő szobrait is bemutatja, mint például az 1921-es, ma már klasszikusnak számító Nickle Sculpture with Spiral névre keresztelt szerkezet, ami csipkézett, kísérleti formákat vetít a falra. Ez a lázadó punk metal munka hatással volt többek között Rei Kawakubo 1981-es, Comme des Garcons-nak tervezett debütáló kollekciójára, de az utópikus darab az olyan futurista dizájnerek fantáziáját is beindította, mint Paco Rabanne, André Courrèges, Thierry Mugler, illetve tartós hatása érezhető J.W. Anderson, Jil Sander és Hussein Chalayan 2016-os őszi-téli darabjain is.
Már jóval az Instagram előtt létezett a fotogram, ami az 1910-es és 1920-as évek avantgárd művészetében jelent meg először, maga az elnevezés pedig Moholy-Nagy Lászlótól származik, aki eredetileg fényiratként akarta elnevezni az eljárást, aminek lényege, hogy a negatív és a fényképezőgép nélkül készül el a kép. A Wikipédia.org szerint a javarészt különleges és meglepő formájú tárgyak közvetlenül a fényérzékeny anyagra kerülnek rá és ezeknek az árnyékából jön létre végül a végeredmény.
“Nem a tárgy, az ember a cél” – szól a híres Moholy-Nagy idézet. A röntgenfelvételre vagy X-ray nyomatra emlékeztető áttetsző nyomatokat első feleségével, Lucia Schultzzal kísérletezte ki Berlinben, érdekességük pedig az, hogy az általuk ábrázolt elvont dolgok egyfajta érzelemként vagy álomképként jelennek meg a fényérzékeny anyagon.
Ilyen szürkeárnyalatos, egyszerre 3D és 2D tartalmú nyomatok jelentek meg a Chanel 2017-es Resort kollekciójában, de a Marni és a Prada is előszeretettel nyúl az áttetsző, sötét vagy grafitszürke szövetek után, ahogy Cristobal Balenciaga is gyakran építkezett már Moholy-Nagy László örökségéből a munkássága során.
