Önnek mi jut elsőre eszébe a dizájnertáskákról? Leszámítva az egyedi szabást, a felhasznált minőségi anyagokat és a feltűnő márkajelzést? Nekem az árcédula, ami akár egy kocsi árával is egyenlő lehet, éppen ezért érdekes az a jelenség, amire az utóbbi időben figyeltünk fel: a legnagyobb márkák új táskák helyett a már befutott modellek mini verziót dobják piacra, természetesen szintén horror áron – legalábbis elég furcsa, hogy a legtöbb kicsinyített más majdnem ugyanannyiba kerül, mint eredeti verzióik. A galériában összegyűjtöttünk pár példát olyan divatházaktól, mint a Stella McCartney, a Mulberry, a Phillip Lim, a Chloé vagy a Michael Kors – szörnyülködjön kicsit a néha valóban "minimális" különbségeken!
Okos marketinggel próbálnak új vevőket beszipkázni a nemzetközileg is elismert divatházak: ahelyett, hogy vadi új táskákat terveznének, inkább a már befutott, klasszikus modelljeik kicsinyített verzióját dobják piacra. A legfurcsább az egészben, hogy árban nem is olyan nagy köztük a különbség, persze előfordul – például a Chanel és a Céline esetében –, hogy a 700 fontos, normál méretű táskák kicsinyített változatát már 350 fontért meg lehet venni. Sandra Halliday, a Stylus Fashion főszerkesztője szerint az újdonság ereje miatt ekkora a népszerűsége a kistáskáknak, elég csak visszagondolni néhány évvel ezelőttre, mikor pont a giganagy kézitáska volt a divat. Szerintünk viszont más is áll(hat) a háttérben: a divatházak valószínűleg így próbálják megkörnyékezni a potenciális, egyben divatrajongó vásárlókat, akik ha a normál verzióra nem is, a mini táskákra valahogy csak össze tudják spórolni a pénzt, vagyis megint csak egy jó marketingstratégiával állunk szemben, aminek egyetlen célja, hogy még jó időre bebiztosítsa a divatházak meghatározó szerepét.
Viszont nem minden esetben éri meg beruházni a mini verzióra: az alábbi képen a 3.1 Phillip Lim egyik legnépszerűbb kézitáskája, a Pashli bag látható. Jobbra a normál méret, amibe akár egy laptop és egy rakás cucc belefér, balra pedig ugyanennek a modellnek a mini verziója, amibe egy mobilon, egy pénztárcán, pár sminkcuccon és néhány zsebkendőn kívül más nem igen fér. Ennek ellenére árban mégsem akkora különbség köztük: a normál verzió 251 ezer forintba, a kicsi pedig 195 ezer forintba kerül.
Persze nem csak a Phillip Limnél fordul elő a luxustermékek esetében minimálisnak tűnő árkülönbség: míg a Stella McCartney ezüstözött lánccal dekorált klasszikus fazonja, a Falabella 225 ezer forint, ugyanennek kicsinyített verziója 177 ezer forintba kerül. A Michael Kors Selma bagjének közepes verziója 84 ezer forint, míg mini mása 50 ezer forintba kerül, a Mulberry normál méretű Bayswater bagje eredetileg 576 ezer forint, jóval kisebb verziója pedig 520 ezer forint. Sőt, a Chloénál még az is előfordul, hogy a mini másolat drágább, mint az eredeti: a Marcie bag normál modelljéért 202 ezer forintot kell fizetni, kicsinyített verzióját viszont ennél drágábban, 208 ezer forintért lehet megvenni.
Sokan azt remélték, a gazdasági válság majd a dizájnercuccok árait is lejjebb viszi, ennek viszont pont az ellenkezője történt: a divatházak ugyanis az ultraluxus kategóriát és a brutálisan gazdag vevőkört célozták meg, vagyis azt a réteget, melynek nem kell aggódnia a stagnálás miatt. Ettől függetlenül persze az elmúlt két évben lassult a luxusipar, bizonyos felmérések szerint a táska- és ékszereladási mutatók mindössze 2%-os növekedést értek el 2014 óta, miközben 2009-2013 között ugyanez 9% volt. A kínai és orosz vevőkör ma már inkább egy megfizethető vonalat vár el a luxusmárkáktól – pontosan ide vezethető vissza az ún. "300 Club" – vagyis, hogy a vevőket inkább a 300-as árcédulákkal környékezik meg, mint az ezresekkel.
Ez az új árfekvés – ami egyébként még mindig magas a legtöbb nőnek – a "megfizethető" luxust jelképezi, vagyis a mini Phillip Lim, Chloé és Michael Kors utódokat. De lehet még más oka is a mini táskák hirtelen jött népszerűségének? Naná: a trendszakértők szerint ugyanis az a legújabb trend, hogy egy nő egyszerre két táskával járjon: egy nagy pakolóssal, amibe belefér az edzőcucca és egy váltócipő (na persze), na meg egy minivel, amit csak átdob a vállán, beledobja a telefont, a slusszkulcsot, és praktikusan rohangál benne egész nap. Erről a trendről itt már korábban is írtunk: Rihanna volt az első, aki egyszerre két Dior baget is befogott a hétköznapokra, de hogy ez egy hétköznapi nőnek vajon mennyire praktikus és kényelmes, mindenki döntse el maga. Én már az egy pakolós táskától is úgy érzem magam, mint egy málhás szamár, nem hogy még egy minit is a vállamra dobjak.
A legtöbb mini táskának extra hosszú pántja van, elsősorban azért, mert vállon átvetve kell hordani – ezt a trendet egyébként már az összes ZS kategóriás divatblogger ellőtte, bár tény, hogy tényleg baromi kényelmes így hordani a táskát. Plusz pont, hogy a pánt nem vágja a vállat és a gerincet sem terheli vele – azért ez sokkal kényelmesebb, mint a Victoria Beckham által indított túlpakolt táska trend, amit szigorúan kézhajlatba csúsztatva kellett hordani. Arra már orvosok is felhívták a figyelmet, hogy a két kilónál nehezebb táskák maradandó testdeformációt okozhatnak - ezzel szemben egy 2010-es kutatás szerint egy átlagos nő napi 10 kiló cuccal járkál, ami felér egy kisbaba átlagos testsúlyával. Mindezek tudatában azért felszabadító a minitáska-trend, de attól még, hogy ez a divat, nem feltétlenül tudja bepakolni a mindennapjaihoz szükséges dolgait. Persze ennek is meglehet a maga előnye – nem csak a teljesen felesleges cuccoktól szabadulhat meg akár hosszútávon is, hanem a pluszkilóktól is.
Ha nagyon magával ragadta a minitáska őrület, dizájnerdarabot viszont még mindig nem engedhet meg magának, akkor se agggódjon: a Zarához hasonló fast fashion üzletekben nagy a kínálat, a legtöbb modellhez pedig teljesen emberi áron lehet hozzájutni. Azt mindenesetre kíváncsian várjuk, meddig tart majd vajon az őrület, a telepakolt füles táskák esetéből kiindulva nem adunk többet egy vagy két szezonnál.
