Idén 125 éves a Lanvin divatház

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Jeanne-Marie Lanvin kalapkészítőként kezdte, hamar rájött, mi tetszik a tehetős ügyfeleknek. Tudja meg, hogy lett egy kis családi vállalatból máig elismert divatház!

Galéria ikon

33

Galéria: 125 éves a Lanvin
Fotó: Keystone-France / Europress / Getty

Idén ünnepli fennállásának 125. évfordulóját az egyik legrégebbi és leghíresebb francia divatház, a Lanvin, aminek apropóján összeszedtünk pár említésre méltó és érdekes adatot a divatház múltjából. Nézze meg ön is a hajtás után, hogy hogyan írta be nevét a divattörténelembe az egyszerű kalapkészítőként indult Jeanne-Marie Lanvin 1889-ben!

A 11 testvérrel megáldott tervezőnő Constantin Lanvin és Sophie White első gyermekeként 1867 január 1-én született Párizsban. 16 évesen már gyakornokként segédkezett az ismert kalaposnő, Madame Félix párizsi üzletében, illetve a Talbotnál, majd 1889-ben megnyitotta első kalapos üzletét a Rue du Faubourg Saint-Honorén. Nem kellett sokat várni az üzlet bővítésére sem, de első körben kislány ruhákat, majd nem sokkal később női kollekciókat készített, az 1920-es évektől pedig férfi ruházattal, szőrmékkel, parfümgyártással és lakberendezési tárgyakkal is foglalkozott – írja a vogue.com a sikeres vállalkozásról, mely szemben a többi divatházzal egészen 1989-ig családi kézben tudott maradni.

Galéria ikon

33

Galéria: 125 éves a Lanvin
Fotó: Roger Viollet / Europress / Getty

Jeanne Lanvin 1895-ben igent mondott az olasz nemes, Emilio di Pietro házassági ajánlatára, akitől két évvel később egy lánya, Marguerite született. A pár egyetlen gyermekéből operaénekesnő lett, akit Jean de Polignac vett feleségül, az a gróf, aki a tervezőnő halála utána a divatház igazgatója lett. Lanvin egyébként 1903-ban elvált nemesi származású férjétől és 1907-ben hozzáment a Les Temps újságírójához, Xavier Melethez, akiből később francia konzul lett Manchesterben.

Lanvin 1909-ben csatlakozott a Syndicat de la Couture egyesülethez (a párizsi szabómesterek hivatalos egyesülete) , mellyel hivatalosan is couture tervező státuszba lépett. Ruháira nem más, mint állandó múzsája, azaz kislánya hívta fel a figyelmet a tehetős családokban, aminek köszönhetően egyre több gazdag gyerek kergette egymást efféle luxuscuccban a gyerekzsúrokon. Alig telt el pár év és Lanvin ügyfélkörébe Európa legtehetősebb hölgyei tartoztak.

Galéria ikon

33

Galéria: 125 éves a Lanvin
Fotó: Reg Lancaster / Europress / Getty

A bővítésre azonban 1923-ig várni kellett, amikor a Lanvin birodalom terjeszkedni kezdett és lakberendezési, férfiruha valamint fehérnemű üzleteket nyitott Párizsban. A legjelentősebb bővítés azonban a márka második parfümjének piacra dobása volt 1927-ben, melyet a Chanel No.5 és a Patou's Joy névre keresztelt illata mellett a mai napig a világ legismertebb parfümjei között tartanak számon.

Az első parfümöt Jeanne Lanvin lányának ajándékozta a születésnapjára és arra kérte, hogy adjon nevet az André Fraysse és Paul Vacher által kikevert illatnak. Marguerite pedig, mint nagy zenerajongó Arpège-nek (arpeggio) nevezte el anyja parfümjét. Az első, kevésbé sikeres, Péché nevű illatot egyébként az orosz parfümkészítő, Madame Zed keverte ki a divatháznak.

Galéria ikon

33

Galéria: 125 éves a Lanvin
Fotó: Daniel Simon / Europress / Getty

Az innovatív technikákban és ötletekben nem szűkölködő Lanvin hamar felkeltette a kőgazdag nők figyelmet, aminek köszönhetően a harmincas-negyvenes évekre a legbefolyásosabb tervezők közé küzdötte fel magát. Nem csak kínálatát bővítette folyamatosan fürdőruha-, tenisz-, golf- vagy sí-kollekciókkal, hanem volt bátorsága nyitni az amerikai piac felé is, ahol először 1915-ben mutatkozott be a divatrajongó közönségnek a San Francisco-i világkiállításon.

Bár a Lanvin munkáit mindig is meghatározta az Art Deco, védjegyévé váltak a bonyolult, illetve gyöngyös díszítések, virtuóz hímzéstechnikák, virágminták és letisztult vonalak is, melyek a tervező 1946-ban bekövetkezett halála után, a mai napig helyet kapnak a divatház kollekcióiban. A hatvanas évek közepétől egészen a L'Orealhoz való csatlakozásig a divatház Bernard Lanvin irányítása alá tartozott, többek között ő vezette az export- és a parfüm-részleget, illetve terjeszkedett az Egyesült Államokon kívül Nagy-Brittania felé is.

Galéria ikon

33

Galéria: 125 éves a Lanvin
Fotó: Bertrand Rindoff Petroff / Europress / Getty

A divatháznál nyolcvanas években érezhető volt egy kisebb hanyatlás, így 1989-ben az angol Midland Bank, majd a Louis Vuitton cégcsoport, 1994-ben pedig a L'Oreal tulajdonába került. 2001-ben egy sikeres tajvani üzletasszony, Shaw-Lan Wang kaparintotta meg, akinek hosszú idő után először sikerült kikormányoznia a Lanvint a gödörből, melynek köszönhetően 2007-re a divatház sok-sok év után újra elmondhatta magáról, hogy inkább sikeres, mint veszteséges. A divatház kreatívvezetője 2001 októbere óta Alber Elbaz, aki különösen kiemelt figyelmet fordít a Lanvin örökségére és annak megőrzése. Nézze meg a galériában, honnan hova jutott a Lanvin 125 év alatt!

Galéria ikon

33

Galéria: 125 éves a Lanvin
Fotó: Pascal Le Segretain / Europress / Getty
Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

bb
bb
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Betiltják a mobilozást a zebrán, korlátozzák az e-rollerezést – új szabályok Szlovákiában

Jelentős változások előtt áll a szlovákiai közlekedés, miután a pozsonyi parlament június 2-án elfogadta a közúti közlekedésről szóló törvény átfogó módosítását. Az új előírások elsődleges célja a közlekedésbiztonság javítása és a balesetek számának csökkentése – többségükben szeptember 1-jén lépnek hatályba, és a szigorítások a gyalogosokat, az elektromos rollereseket, valamint a gyorshajtó sofőröket egyaránt érintik.

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.