Barátnőmmel mindkettőnknek frizurája van. Nem a hosszú barna hajunk végét vágatjuk félévente egyenesre, hanem évek óta rendszeresen járunk fodrászhoz vágatni és festetni. Nem divatos és drága helyekre, pedig mindketten ott kezdtük, de rájöttünk, fölösleges.
Én is derékig érő barna hajjal kezdtem, de semmi közünk nem volt egymáshoz, ezért az ezredfordulón elkezdtem kísérletezni.
Gyorsan levágattam állig érőre, és befestettem vörösre. Mivel paráztam a végeredményen, - húsz éve volt ugyanolyan semmilyen a hajam - elmentem egy nagyon menő és drága szalonba, egy plázában.
Nem tudok és nem is akarok hosszasan dumálni a frizurámról, vágd le olyan rövidre, fesd be olyan vörösre, amilyen szerinted nekem jó lesz, te értesz hozzá. Bevállalós vagyok, de minden reggel hajat mosok, és nem fogom beszárítani. Ideális kuncsaft vagyok, nem rinyálok. Rettenetesen drágán kaptam egy jellegtelen hajat, ami soha, de soha többet nem állt be úgy, mint kellett volna. A téglavörös sem állt túl jól, ezért egy hónap múlva már egy másik székben ültem, vidéken, egy teljesen átlagos fodrásznál. Pár ezer forintért kaptam egy tökéletes vágást és egy gyönyörű barna-szőke melírt. A hajam túlélte, én hűséges kuncsaft lettem, és kipróbáltunk legalább öt fazont és tucatnyi színt, talán csak a feketét nem, de mind jól állt.
Amikor elköltöztünk, új fodrászt kellett találnom. Nem okulva az első esetből, kikötöttem menőéknél.
A lüktető zenénél, sipítozó kurvaközönségnél eszmélhettem volna. Ott már pontosan tudtam mit akarok, rövidet és platinaszőkét. Jól sikerült, azóta is az van, de nagyon drága volt, én meg hülye. Rendszeresen megvárakoztattak, mert az elém bejegyzett celeb késett, amiért soha nem kértek elnézést, és idegesített a hangos zene, nem lehetett bent telefonon beszélni. Egy ilyen várakozás közben felálltam és eljöttem, a recepciós csaj értetlenül kérdezte mi a baj, de csak arcba röhögtem, és elhatároztam, soha többet nem megyek divatos fodrászszalonba.
Az új fodrászt a földrajz segítségével választottam ki. Hol van a legközelebbi?
Ő tökéletes, egyetlen dolog zavart nála, a Sláger rádió, de mára ez a probléma is megszűnt. Ez eddig annyira idegesített, hogy nem jártam hozzá reggel. Miközben a hidrogén szívja a fejem, jókat röhögök az újságtartóban sorakozó Kiskegyedeken, Nők Lapjákon, a nyavalygó, két szál hajukon problémázó agresszív néniken. Itt elég annyit mondanom, most legyen kicsit hosszabb, kicsit rövidebb, kicsit fehérebb és olyan lesz. Soha nem kell várnom - aki késik, azt kedvesen, de elküldik -, és amikor a fodrászom szült, akkor sem koptatott le, lehetett hozzá házhoz menni, és nem kell havonta egy extra tízezrest fizetnem a hajamra, pont annyival olcsóbb.
Természetesen nem értékelem alul a legmenőbb fodrászok melóját egy bemutatón, vagy trendek kialakításánál, de egy mindennapi jó frizura elkészítése nem ér meg 15 000 forintot, legfeljebb a hozzáadott körítés, ami engem már nem érdekel.
Valakinek tettek már csodát a hajával menő fodrászatban?
