Katie Holmes ismét saját tervezésű ruhában jelent meg a nyilvánosság előtt. Arthur Miller All My Sons (Édes fiaim) című darabjának Broadway-premierjére tartogatta a színésznő ezt a Jeanne Yang (Holmes stylistja) segédletével farigcsált összeállítást. Én valahogy így tudom elképzelni az alkotói folyamatot: Holmes: Hmm, nekem valami még hiányzik a fehér ovarall mellé. Vajon mi... vajon mi...? Te mit gondolsz erről Jeanne? Yang: Hmmm, teljesen igazad van. Kell ide még valami. Áhá! Megvan! Egy fekete csipke-felső! Holmes: Igen! Ez hiányzott! 
Holmes is debütált ezen az estén, nem csak az általa tervezett ruha, hiszen ezúttal nem nézői, hanem színésznői minőségben volt jelen az előadáson. A színésznő első Broadway-szereplését hatalmas felhajtás előzte meg és amint az várható volt, alakításának meglehetősen vegyes visszhangja volt az amerikai sajtóban. A New York Magazine például amellett, hogy jól lehúzta az előadást, Holmes-ról kifejezetten pozitívan vélekedett: "a színészek között a legtapasztalatlanabb, Katie Holmes volt talán a leginkább élettel teli". A New York Times nagyon visszafogottan osztotta az előadást és Holmes-t, de hogy egy kevésbé emelkedett stílusú médiumot is említsünk, a USA Today rendesen lealázta mindkettőt. Pozitívumként annyit azért megemlítettek, hogy Ms Holmes szerencsére "nem felejtette el a sorait, nem pucérkodott a színpadon (ahogy azt Cruise exneje, Nicole Kidman tette), nem kövérítették a jelmezek és nem kiabált be oda nem illő szcientológiás utalásokat". 
Ami a szokványosnak semmiképp sem nevezhető overall-csipke kombó sajtóvisszhangját illeti: a People számunkra kifürkészhetetlen okból "stunning" (gyönyörű) és "delicate" (finom) jelzőkkel illette az összeállítást. Mi csak annyit mondunk: ha a színésznő alakítása olyan, mint az általa tervezett ruha, akkor nem szakad meg a szívünk, hogy elmulasztottuk az All My Sons múlt csütörtöki premierjét.
(Képek: Northfoto)
