A mindössze 2,2 százalékos aránnyal jóval az EU átlaga alatt vagyunk, mert az Eurostat adatai alapján az Európai Unióban a munkavállalók átlagosan 7,1 százaléka vállal többletmunkát.
Túlórázás az Európai Unióban
A túlórát, vagyis a rendkívüli munkavégzést ez a statisztika úgy határozza meg, hogy a főállású foglalkoztatott minimum 49 órát dolgozik egy héten. A túlórázók száma az uniós államok közül Görögországban a legmagasabb, itt a főállású foglalkoztatottak 11,6 százaléka vállal több mint 49 órát egy héten, második helyen pedig Ciprus áll 10,4 százalékkal. A harmadik Franciaország 10,1 százalékkal. A legkevesebb túlórát vállaló munkavállalók Bulgáriában (0,4 százalék), Lettországban (1,1 százalék) és Litvániában élnek (1,1 százalék), Magyarország így jóval az EU átlaga alatt teljesített ezen a téren.
Az Eurostat adatai alapján túlórát leginkább a mezőgazdasági, erdészeti és halászati ágazatban dolgozó szakképzett emberek vállalnak, de sokat túlóráznak a menedzserek is.
Jobban jellemzik a hosszú munkanapok azokat, akik vállalkozóként dolgoznak, mint az alkalmazottakat: az elóbbiek 29,3 százaléka dolgozik heti 49 órában.
Túlórának számít az az időszak, amelyet a munkavállaló a rendes munkaidőn túl teljesít a munkáltató kérésére, tehát ehhez nem szükséges a munkavállaló beleegyezése, sőt alapvetően nem is tagadhatja meg. Viszont jogszabály határozza meg az időkeretet és az érte járó juttatásokat, ahogy azt is, hogy kik nem vállalhatnak túlórákat.
Ilyen körülmények mellett elvárható
Ahogy a Dívány korábban megírta: hazánkban napi 8 órás munkaidővel számolva a rendkívüli munkavégzés nem haladhatja meg az évi 250 órát. (Közös megegyezés esetén ez 400 órára emelhető.)
Ez alól csak az jelent kivételt, ha baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető súlyos veszély megelőzése vagy elhárítása érdekében van szükség a túlórára.
Be kell ezen kívül tartani továbbá a törvényben foglalt napi maximális munkaidőkorlátot – ez alapesetben 12 óra. MIndezek mellett is lehetőséget kell adni a munkavállalónak arra is, hogy kipihenje magát. A napi pihenőidőt a szabályozás minimum 11 órában határozza meg.
Bizonyos személyeknek ugyanakkor nem írható elő a túlóra. Ilyenek a várandós nők a gyermek 3. életévéig, a gyermeküket egyedül nevelők (ugyancsak a gyerek 3. életévéig), illetve a fiatal munkavállalók.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
