A rovarok nem túl népszerűek, hiszen amellett, hogy egyes fajaik igen nagy károkat képesek okozni, jelenlétük is zavaró. Szúnyogháló híján az esti lámpakapcsolással kéz a kézben jár a függöny behúzása is, hiszen az addig csak be-bepillantó rovarok szabályosan betódulnak a nyitott ablakon, ha lámpafényt látnak.
Érdekes módon azonban csak a különböző mesterséges fények vannak rájuk ilyen hatással, a nap és a hold nem. Ennek oka, hogy az élőlények – így az emberek is – az idők során ezt a két égitestet használták tájékozódásra, így segítve a túlélésüket. A rovarokkal sincs ez másként, ezért a fényt – legyen az természetes vagy mesterséges – jó, biztonságos dolognak tartják, így ha sötét van, elkezdenek felé repülni. Ez vesztükre akkor is így van,
ha fénycsapdát helyezünk ki, hiszen nem tudják megkülönböztetni egymástól a különböző fényforrásokat.
Rovarok a lámpafényben
A rovaroknak a természetes fény tehát biztonságot ad, és hajlamosak összekeverni a mesterséges fénnyel, ami viszont megzavarja őket. Ezt a londoni Imperial College szakemberei fedezték fel, amikor is az éjszaka sötétjében nagysebességű kamerával filmeztek rovarokat, melynek segítségével nyomon követhették, hogy hogyan mozognak a különböző fényforrások körül. Kiderült, hogy a mesterséges fény csapda a rovaroknak, ám nemcsak amiatt, mert felé repülnek – ami egy fénycsapda esetében végzetes lehet – hanem azért is, mert a fény megzavarja az agyuknak azt a részét, ami segíti őket a repülésben.
A kutatás repülő alanyai ugyanis ekképp viselkedtek fény hatására:
- amikor a fény felett repültek, fejjel lefelé fordultak, amely miatt a földre estek;
- ha a fény alatt haladtak el, hurokban repülnek, és ha túl meredek volt a repülési szög, szintén leestek;
- ha oldalról közelítették meg a fényeket, körözni kezdtek körülötte.
Mivel a rovarok a legtöbb esetben idővel lezuhantak, a tudósok vizsgálták a testtartásukat, amelyből kiderült, hogy bárhogyan is repültek a fény felé, mindenképpen háttal voltak a fényforrásnak. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a fény az úgynevezett háti fényválaszt váltja ki a rovaroknál. Ez gondoskodik arról, hogy a rovarok – és néhány halfajta – rájöjjön, hogy merre van a felfelé út. Mivel azonban a mesterséges fény nem túl nagy – gondoljunk csak egy lámpaburára vagy egy LED-izzóra – a repülő ízeltlábúak összezavarodnak.
A házilegyek esetében megfigyelték, hogy hajlamosak követni egymást, ezért ha egy légy elindul a fény felé, a többi követi. A közönséges legyek az UV-A tartományba eső fényforrást szeretik a legjobban. Ez az a típusú sugárzás, amely hatására megindul a bőrön a barnulás, és rendkívül mélyre hatol a szemben. Jellemzően a fénycsapdák is UV-A tartományba eső fényforrások, amelyek – a legyek által kedvelt tulajdonságainak hála – maximalizálják az áldozatai számát.
A mesterséges fény hatása a rovarokra
Bár az már tisztázódott, hogy a bogarak nem reagálnak jól a mesterséges fényre, hosszabb távon ennek az élővilágra is lehet hatása. A kutatók szerint ugyanis a mesterséges fények olyannyira károsak a rovarok számára, hogy elképzelhető, hogy bizonyos fajok populációja radikális csökkenésbe kezd a jövőben. A tudósok remélik, hogy megértve a fény rovarokra gyakorolt hatását, idővel megtalálják a módját annak, hogy a fényforrások ne zavarhassák össze őket, így megakadályozva, hogy különböző rovarvarok jelentős csökkenésbe kezdjenek, vagy legrosszabb esetben a kihalás szélére jussanak.
Ha érdekel, hogy hogyan űzheted el a különböző rovarokat az otthonodból természetes módon, erről szóló cikkünkben találhatsz rá válaszokat.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés