Kamerás megfigyeléssel a közértektől kezdve a nagy irodaházakig találkozhatunk, ma már ebben semmi meglepő nincs. Elég, ha bemegyünk egy drogériába, és máris tudjuk, hogy figyel minket a „nagy testvér”. Ahol alkalmaznak biztonsági őrt, ott az ő jelenléte is ezt a célt szolgálná, de ez az üzemeltetők szerint sokszor nem elég. A kameráról azonban kötelező tájékoztatni az érintetteket, ennek hiányában személyiségi jogokat sért. De mit mondanak erről az ügyvédek?
Milyen célt szolgál a kamera felvétele?
„A kamerás megfigyelés leginkább akkor indokolt, ha nagy értékű vagyontárgy őrzését segíti elő, illetve ha a kamerázással járó jogkezelésnek jogszerű célja van” – mondja a témáról dr. Szabó Gergely ügyvéd. Természetesen más esetekben is jogszerű lehet, de ha nincs rá nyomós indok, akkor nem árt óvatosan kezelni ezt, hiszen alapvetően a személyiségi jogokat sértő dologról van szó.
Más-más eset például egy társasházi lépcsőházat és egy irodai közeg dolgozóit megfigyelni a nyilvánvaló okok miatt, ám ami közös pont, hogy a kamerákat mindenki számára látható helyen kell elhelyezni.
Hol a leggyakoribb?
A kamerával történő szemmel tartás azokon a helyeken fordul elő leginkább, ahol a munkakör indokolja azt, vagy értékes, veszélyes eszközökkel, anyagokkal dolgoznak, esetleg a dolgozók testi épségüket veszélyeztetik a munkavégzés során. Előfordulhat még, hogy nincs más olyan módszer, amely a cél elérésére alkalmas lenne, és az érintett személyek jogait és szabadságát kevésbé korlátozná, mint a kamerás felügyelet. A megfigyelés és az ezzel járó adatkezelés pedig nem terjedhet túl azon a mértéken, ami a cél eléréséhez szükséges. Tehát a személyiségi jogok megsértéséig terjedő mértékű megfigyelés már szabálytalan. Nem indokolt például vagyonvédelmi célból egy olyan területet is kamerával megfigyelni, ahol nincs is védendő vagyontárgy.
A Munka Törvénykönyve szerint,
a munkaviszonnyal összefüggő magatartás körében ellenőrizhető minden munkavállaló, de kijelölt határokkal, amiről mindkét félnek tudnia kell.
Ezért van az is, hogy például egy irodai állás elnyerésekor alá kell írnia a munkavállalónak egy nyilatkozatot, melyben előre rögzítik a kamerás megfigyelésről való jogszerű tájékoztatást.
„Jogunk van másolatot kérni a felvételekből, ha esetleg kétes helyzet adódna, ahogy jogunk van kérni az adataink törlését is” – teszi hozzá a témához dr. Markó-Lévai Szófia ügyvéd.
Hol tilos?
A privát szférák, mint a mosdó, öltöző, vagy akár a közös, nem munkavégzésre kijelölt helyiségek, mint a közös étkezők, társalgók is olyan területek, ahol tilos elektronikus megfigyelőrendszert alkalmazni. Ha ezt valaki mégis megteszi, azzal komoly személyiségi jogsértést követ el, mely ellen a megfigyelt személy jogos panasszal élhet.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy minden esetben tájékoztatni kell a kamerázott személyt, ha elektronikus megfigyelést alkalmaznak az adott közegben.
Ha más szempontból nézzük a dolgokat, és magánjellegű kamerázásról beszélünk, abban az esetben sincs jogunk felvételt készíteni beleegyezés nélkül valakiről, vagy a tudta nélkül titokban filmezni őt. Ez ugyanis szintén súlyos személyiségi jogokat sértő tett. Jusson eszünkbe a tömegközlekedési eszközön sutyiban minket fotózó vagy filmező személy, és máris átérezzük a jogsértéssel járó dühöt és sértettséget.
Milyen esetben sért még jogokat?
Ha egy bolti pénztárost veszünk például, a jog szerint a pénztári forgalom ellenőrzésére csak olyan kamera alkalmazható, amelynek látószöge közvetlenül a pénztárra, illetve az az előtti területre irányul
a munkavállaló folyamatos megfigyelése nélkül. Ilyen a módon a kamerázás nem sérti a személyiségi jogait.
A privát szférához tehát mindenkinek joga van. Ha tudomásunkra jut, hogy jogtalanul megfigyelnek, ügyvédhez fordulhatunk, hogy megbeszéljük a további teendőket.
Rögzítik-e a hangot is?
Dr. Szabó Gergely elmondása szerint, a hangot csak abban az esetben rögzítik a kamerák, ha az indokolt. De általában a kamerákkal nem vesznek fel hangot, csak képet.
Meddig őrzik meg a felvételeket?
A felvételeket a legtöbb helyen csak rövid ideig őrzik, a megfigyelés milyenségétől és okaitól függően. Korábban, általános jelleggel 72 óra volt a felvételek jogszabály szerinti megőrzési ideje. Jelenleg a megőrzési időre nincs számszerű korlátozás érvényben.
Így az az előírás érvényesül, hogy a felvételeket addig lehet megőrizni, ameddig ezek az adatkezelési cél eléréséhez feltétlenül szükségesek. Ez azt jelenti, hogy a felvételeket a lehető legrövidebb ideig kell csak tárolni.
Például a vagyonvédelmi célból működő kamera esetén rendszerint csupán néhány napos megőrzési idő indokolható.
A felvételek hosszabb ideig való tárolásához már további megfelelő súlyú, jogos érdek szükséges.
Mi a helyzet az élőképpel?
Elgondolkodtató, hogy amikor élőben figyelik, hogy mit csinálunk, azzal az anyaggal utána vajon mi történik. Itt jön képbe az élőkép műfaja. Az élő videók az épp aktuális történéseket mutatják (például biztonsági őrök számára), de nem őrzik meg felvételeiket hosszan. Ezeket tehát nem tartják meg hosszú ideig, és nem is nézegetik magányos órájukban a biztonsági emberek.
„Az adatvédelmi hatóság álláspontja szerint ilyen esetben arra kell tekintettel lenni, hogy az alkalmazott technika alkalmas-e arra, hogy a személyes jelenléttel való megfigyeléshez képest a megfigyelő számára többletinformációkat, részletesebb ellenőrzést tegyen lehetővé. Ha az alkalmazott technika többletinformációkkal látja el a megfigyelőt, amelynek alapján döntéseket hozhat, intézkedéseket tehet, akkor az élőkép megtekintése adatkezelésnek minősül” – mondja az szakértő.
Leegyszerűsítve tehát az élőképek megtartása csak ritkán indokolt, és mindig nyomós érv szól mellette, példának okáért mondjuk egy olyan bűncselekmény, mint a lopás.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
