használt autó

Manapság még mindig vehetek az új autó reményében takarék-nyereménybetétet, mint anno, s bízhatok a mázlifaktorban, hogy sok százezer vagy milliós nagyságrendű aspiráns közül rám mosolyog a szerencse, de az a szomorú igazság, hogy még sok pénzzel a zsebünkben sincsenek sokkal jobb kilátásaink, mintha a vakszerencsére hagyatkoznánk.

Nem mikroprofesszor, mikroprocesszor!

Ez egy nagyon kicsi izé, amit félvezetőnek vagy csipnek is neveznek, és ma már a vészfékrendszertől kezdve a tolatóradar és -kamera, a blokkolásgátló, a klíma, a menetstabilizáló, a holttérfigyelő, de az ablakemelő, a klíma és a motorvezérlő működtetéséhez is szükséges. Nem elég tehát visszasírni a kézi ablakletekercselő karocskákat az elektromos kiiktatására, no meg a klíma helyett, hiszen szinte minden részegység üzemeltetéséhez erre a minikütyüre van égető szükség. 

amikor a pandémia alatt az autógyártók óvatosságból visszafogták a rendelést, mondván, karanténban kevesebben fognak új autót venni. Ebben igazuk is volt. De annál többen vettek az otthonról tanuló, majd unatkozó gyereknek laptopot, számítógépet a családnak, mindenféle szórakoztatóelektronikai eszközt az unalmas bezártság elviselhetővé tételére, és az a helyzet, hogy 

Tehát, kialakult egy komoly hiány csipekből, amit azóta is nehéz leküzdeni, hiszen a Covid alatti ideiglenes gyárleállások után a vártnál nagyobb ütemben kezdett újra dübörgő kereslet jelentkezni a személygépjárművek iránt.

Más baj is van? Van!

Az, hogy bizonyos egyéb külső tényezők hatására

úgy mint az acél, a műanyag vagy a magnézium. A szállítás költségei eddig sem lefelé alakultak, de az üzemanyagárak a továbbiakban sem látszanak majd enyhíteni ennek kiadásait. Mindez pedig ahhoz vezetett, hogy a kereskedések kiárusították a készleteiket, az új autók legyártására pedig teljesen bizonytalan, hogy mennyit kell várni, de annyi biztos, hogy sokat! Általában egy-két évre taksálják a reális várakozási időt vadiúj verdánk kézzelfoghatóvá válásáig. Addig sok millió forint áll benne, a technika fejlődik, a geopolitikai helyzet változik, s már nem tudjuk, az elektromosnak örülünk-e majd, vagy a benzinesnek, tetszik-e majd még az a fazon, vagy lesz addigra egy tök más, és különben is milyen színt is választottunk? Jaj ne, ma már biztos nem azzal kérném. Na valahogy így.

Akkor jó lesz a használt is?

Ez sem ilyen egyszerű. Mivel új autó gyakorlatilag nincs, vagy kevés és sokára lesz, a kereslet nagy, az ára brutálisan megnőtt. Akkor gondolkozzunk! …megvan! Vegyünk használtat, mert egyébként is a vadonatúj autó vásárlásával az szokott – persze leginkább csak normális piaci körülmények között – a baj lenni, hogy nagyon hamar igen sokat veszítenek az értékükből. Az első számottevő csökkenést abban a pillanatban szenvedik el, amikor kigurulnak első tulajuk ölelő karjaiba a szalon fényes járólapjáról. Onnantól az első egy-két évben tovább veszítenek jelentékeny mértékben árukból. Vagyis veszítettek eddig.

Most, ahogyan az új autók egyre elérhetetlenebbé válnak, vagy anyagi forrás, vagy idő és türelem hiányában, úgy fordul a figyelem a használt változatok felé. Ez pedig, nem meglepő módon, a másod-, harmad- vagy sokadkézből szerzett gépjárművek árára van jelentős hatással. Mára 

de csökkenést feltehetően nem produkált. Úgy is mondhatjuk tehát: ebben a szektorban is iszonyúan elszaladtak az árak.

Mi a megoldás?

A szakértők, sajnos, semmi jóval nem kecsegtetnek. Azt ígérik, ebben a naptári évben még biztos nem érzünk majd nagy javulást ez ügyben, de a következő sem hatalmas árzuhanással ront majd ránk, abban is biztosak. Ha pedig a helyzet nem fog javulni, akkor a helyzet romlani fog. Pestiesen szólva, ez még nem a plafon!

• Megoldás lehet: többet biciklizni, vigyázni a régi autóra, többet használni a tömegközlekedést, drukkolni a csipeknek, türelmesnek lenni, és addig jó sok pénzt gyűjteni.
• Mit nem érdemes: nézegetni a mostani új autókat, mert mire ideérnek, lesz még újabb. Vagy kinézni egy használtat, hogy majd megvesszük, mert mire odaérünk érte a szatyor pénzzel, valaki más már elgurult vele.