November közepére a hideg nappalokkal együtt a fagyos éjszakák is beköszöntöttek. Akik volán mögé ülnek a korai órákban, elgondolkodhatnak azon, hogy vajon megkönnyíti az indulást a dermesztő hajnalokon, ha sokáig járatjuk a kocsit?
Nem csak a zárak és az ablakok fagynak be hajnalra a kültéren parkoló autókon, a hideg levegőtől lassabban indul a kocsi is, érdemes időben felkészülni, hogy zökkenőmentesek legyenek a reggelek. Egy kutatás eredményei újabb érvként szolgálhatnak azzal kapcsolatosan, hogy mi lehet a tökéletes módja a kocsik beindításának a hidegebb időszakban.
Az öreg autók országa
Az elmúlt másfél évtized során alapvetően megváltozott a kocsik elektromos rendszere. A magyar autósok jelentős része azonban nem engedheti meg magának, hogy rendszeresen új autót vásároljon, a KSH idei statisztikai adatai alapján a magyar gépjárművek átlagos életkora 15 év fölötti. Hiába nőtt a forgalomban lévő kocsik száma, a tavaly nyugati országokból importált járművek több mint 60 százaléka szintén öreg volt: 10 évnél mindenképp régebben gurultak ki a gyárakból.
Februári adatok szerint Magyarországon forgalomban levő autók átlagéletkora 15,8 év volt 2023 végén, ami rekord: 2000 óta nem volt ennyire magas a szám.
Az öregedés folyamatos, a legjobb a helyzet 2006-2007-ben volt, amikor alig több mint 10 éves volt az átlag. Az új autók túlzottan drágák ahhoz, hogy az állomány érdemben fiatalodni tudjon.
Éppen ezért érdemes kiemelt figyelemmel lenni arra, miként bánunk velük a hidegben, hogy a lehető legtovább megfelelően működhessenek. Egy friss kutatás éppen az autók élettartamának meghosszabbítása érdekében vizsgálta, miként hat a reggeli rutin a motor élethosszára.
Kell járatni a motort vagy sem?
A Kelet-Finnországi Egyetem és a Tamperei Egyetem közös vizsgálata során azt kívánták kideríteni, vajon segít-e a zökkenőmentes indulásban az, ha előfűtjük a kocsit indulás előtt. A kutatók leginkább a járművek üzemanyag-fogyasztására és károsanyag-kibocsátására összpontosítottak ezzel kapcsolatban.
A Finnországban lebonyolított mérési kampány során a külső hőmérséklet több esetben –28 Celsius-fok alá esett, így valóban extrém hidegben sikerült megfigyelniük a folyamatokat.
A mérések során a tipikus városi használatot vették figyelembe, azaz viszonylag rövid távon ingáztak a sofőrök – mintha csak munkába mennének, vagy elvinnék a gyerekeiket óvodába, iskolába.
Gyakran megálltak, hiszen a piros lámpáknál való várakozás vagy a gyors ki- és beszállás során nem feltétlenül kell a mindennapokban sem leállítani a motort. Mindeközben folyamatosan monitorozták, mennyi üzemanyagot fogyaszt az autó, illetve mennyi káros anyagot bocsát ki.
Így viselkedik az autók motorja télen
Az egyes kocsik háromféleképpen tették meg ugyanazt az utat a hidegben, először hidegindítás után, majd előfűtötten, illetve menet közben már bemelegített motorral is megnézték a fenti értékeket. Mint kiderült, hidegindítást követően az extrémnek tűnő hűvösben mintegy 14 kilométernyi vagy 19 perce tartó utazásra volt szükség ahhoz, hogy a motor elérje az optimális, 60 fok fölötti üzemi hőmérsékletet.
A hatékony, legalább 1 kW-os előmelegítők segítettek a motor hűtőfolyadékának felmelegedését indítás előtt, de nem gyorsították fel jelentősen az optimális üzemi hőmérséklet elérését – mondta Ville Leinonen kutató.
A magasabb indítási hőmérséklet elsősorban a jármű kényelmét javította azáltal, hogy melegebb lett az utastérben, és megakadályozta az ablakok befagyását.
Az előmelegítés közvetlenül az indulást követően nem járt azonban jelentős következményekkel, ugyanis alig 4 százaléknyi különbséget jelentett az üzemanyag-fogyasztást tekintve. Amikor viszont már elérték a megfelelő üzemi hőmérsékletet a kocsik, a korábbiakhoz képest akár 20 százalékkal kevesebb üzemanyag kellett nekik a haladáshoz. A kutatók szerint ez a 4 százalékos eltérés az azonnal, illetve a felmelegedést követően elinduló gépjárművek esetén szinte semmiféle különbséget nem jelent egy átlag 20 perces út során, ráadásul a károsanyag-kibocsátás szempontjából sem volt számottevő eltérés, mindezek alapján feleslegesnek tartják tehát az autó védelmében előmelegíteni a motort.
Egyébként sem javasolt a motor érdekében a motorjáratás, főleg nem gázfröccsökkel megfejelve. A legideálisabb a motorindítást követően egy percen belül elindulni, és alacsony fokozatban, lassan közlekedni, majd közepes fordulatszámon, továbbra sem kapcsolva magas fokozatba folytatni utunkat az üzemi hőfok eléréséig. A hosszú percekig tartó motorjáratás haszna talán csak az ember kényelmében mérhető, a jobb látási viszonyok, a nem lefagyó ujjak azonban kisebb haszonnal kecsegtetnek, mint amekkora kárt okozhatnak.
