málta kultúra nevezetességek

A sorozat számos epizódjában feltűnnek a neves máltai helyszínek: a rabati Szent Domonkos-kolostor, Mdina óvárosa és annak jellegzetes kapuja. A Verdala-palota és a San Anton-palota a valóságban a máltai elnök rezidenciájának ad otthont, az első évad emlékezetes jelenete pedig, amikor Daenerys kiemelkedik a tűzből a sárkányaival együtt, szintén Máltán forgott, mégpedig a Mtahleb-szikláknál.

Őskori labirintus

De a szigetország azokat is elkápráztatja gazdag kulturális örökségével, akik nem rajongói a sorozatnak. A kulturális világörökség részét képezi egy őskori szentély, a Ħal Saflieni-i hipogeum: a háromszintes, húsz teremből álló labirintust az őskori lakók kő- és csonteszközökkel alakították ki. I. e. 3000 és 2500 között pedig számtalan templomot emeltek az itt élők: ezek voltak az újkőkori ember első bonyolult, megtervezett épületei, régebbiek, mint az első egyiptomi piramisok. A monumentális épületek minden bizonnyal áldozati helyek voltak: oltárok, szobrok, domborművek kerültek elő az ásatások során, közöttük például a „máltai Vénusz” szobra.

Lovagi erődök a tengerparton

A máltai kikötőkben lévő lovagi erődöket szintén jelölték a világörökségi státuszra. Először az arabok (mások szerint a normannok) építettek erődöt a két legnagyobb kikötőben, s az évszázadok folyamán újabb és újabb erődöket állítottak a máltai part mentén. A máltaiak emlékeznek történelmük ezen részére: a Sant´Elmo-erődben például rendszeresen rendeznek kosztümös felvonulást, és minden hónapban kosztümös csatát is láthatnak az odalátogatók.

Egy egész sziget, évi egy vadászsólyomért cserébe

A máltai johannita lovagrend valójában nem Máltán kezdte meg a működését: jeruzsálemi alapítása után Ciprusra, majd Rodoszra tette át a székhelyét. V. Károly német-római császár ajánlotta fel a rendnek Málta szigetét, jelképesen évente egy vadászsólyomért cserébe. (A máltai sólyom című klasszikus filmben Humphrey Bogart egy színarany, drágakövekkel díszített sólyom formájú műkincs után nyomoz, amit a lovagok adtak a német-római császárnak.) A lovagrend kulcsszerepet játszott abban, hogy az Oszmán Birodalom tengeri hadereje megroppant, s a veszély elmúltával a lovagok megépítették fővárosukat, amelyet a legnagyobb csata hadvezérének hatására La Vallettának neveztek el. A lovagok számtalan reneszánsz és barokk stílusú épületet emeltek, amelyek a mai napig láthatóak, sőt, letették a mai Máltai Egyetem alapjait, amely ennek eredményeként Európa egyik legrégebbi egyeteme.

Szent Pál nyomában

Málta évszázadok óta Európa és Észak-Afrika találkozási pontjának számított, és ez érzékelhető a máltai kultúrában és életmódban. Az arab kultúrák, a katolicizmus és a hosszú ideig tartó brit uralom is maradandó nyomot hagyott az országon. A hagyomány szerint a máltai egyházat maga Szent Pál alapította i. sz. 60-ban, miután hajótörést szenvedett Máltán. A legkorábbi keresztény istentiszteleti hely Máltán a Szent Pál-barlang: az a hely, ahol Szent Pált bebörtönözték máltai tartózkodása alatt. Számos barlangtemplom is található a szigeten, köztük a mellieħai barlang, ahol állítólag Szent Lukács Madonna képét festette.

Ezeréves fesztivál

A lakosság 98%-a római katolikus és aktív templomba járó. Azt mondják, hogy a három szigeten, Máltán, Gozón (itt bűvölte el Kalüpszó nimfa Odüsszeuszt) és Cominóban összesen 365 templom van: egy-egy az év minden napjára. Ez visszaköszön a gazdag tradíciókban is: az ország 360 szentje tiszteletére szívesen rendeznek látványos felvonulásokat, tűzijátékkal. Húsvéttól szeptember végéig gyakorlatilag minden város megrendezi a maga festáját. Ezek közül a legrégebbi a vittoriosai, amely 1090 óta létezik.

Luzzu és bizzilla

Aki Máltára látogat, Marsaxlokk kikötőiben egészen biztosan látni fogja a jellegzetesen színpompás, luzzu néven ismert hajókat. Mdina óvárosában a hosszú, keskeny utcákon, az ódon falak között a lovagkorban érezheti magát, Vallettában pedig a Szent Pál-katedrálisban megtekintheti a Caravaggio utolsó művének tekintett festményt, amely Szent János lefejezését ábrázolja. Említést érdemel a csipkekészítés, amely a 16. század óta népszerű a szigeten, és állítólag Viktória királynő is rajongott a máltai csipkéért. A hagyományos máltai csipkét bizzillának nevezik, és a viktoriánus kor lányai és asszonyai gyakran innen rendelték csipkekesztyűiket és -kendőiket. Jó hír, hogy gyakorlatilag mindenki beszél angolul: a kicsit olaszos, kicsit arabos hangzású máltai mellett az angol is hivatalos nyelv a szigeten.