telefon csalás internet

Nem pihennek a netes és telefonos bűnözők, ha a saját érdekeikről van szó. Szorgalmuk kifizetődő, a legfrissebb adatok alapján az elmúlt években átlagosan naponta 75 millió forintot vettek ki áldozataik zsebéből bankkártyás csalásokkal. Az ismert adatok is riasztóak, hiszen több mint másfél ezer csalásról számoltak be a károsultak, de ez a szám jóval több lehet azokkal, akik talán nem is vették észre, hogy valamilyen módon megkárosították őket.

Azt mondják, amitől rettegünk

A bűnözők pénzszerző módszerei egyre kifinomultabbak, a netes és telefonos csalók már nem egy bottal a kezükben fenyegetik áldozatukat, hanem kényelmesen a foteljukban ülve, a világhálón vagy a telefonon keresztül. Ráadásul mindig van valami új ötletük; idén már nem azokkal a trükkökkel támadnak, mint néhány esztendővel ezelőtt.

Az elmúlt években sokat hallhattunk az unokázós csalókról, akik idős embereket hívtak azzal a rémisztő hírrel, hogy unokájuk nagy bajban van, csak az ő segítségükre – és persze pénzükre számíthatnak.

Egyre fejlettebb módszerekkel támadnak

Miután egyre többször leplezték le őket, új módszerhez folyamodtak. Két évvel ezelőtt az online elkövetett csalások száma visszaesett, viszont az információs rendszerrel végzett bűnözés szinte megduplázódott. Ezeknél nem törik fel a banki rendszert, hanem valamilyen pszichológiai módszert használnak fel arra, hogy megszerezzék az adatainkat, például a bankkártyánk azonosítóját, és azzal egyszerűen leemeljék pénzünket a számlánkról. Ezek a módszerek történhetnek telefonon és interneten keresztül is.

Milyen módszereik vannak?

A két évvel ezelőtti adatokhoz képest, tavaly a csalásokban megszerzett összeg a II. negyedévi 6 milliárd forintról 9,15 milliárd forintra emelkedett. Ez pedig negyed év alatt 50 százalékkal magasabb értéket jelent, mint amennyit az előző 5 év alatt el tudtak lopni a számlákról. Még riasztóbb, hogy napjainkban naponta akár már 100 millió forintot szereznek meg a bűnözők úgy, hogy a csalásra a megtévesztett személy általában maga ad lehetőséget azzal, hogy megadja az adatait.

De mégis honnan tudhatjuk, mire nem szabad válaszolnunk, ha felhívnak telefonon, vagy a neten tesznek fel kérdéseket?

Akit sürgetnek valamilyen módon, hogy azonnal adjon meg személyes adatokat vagy az interneten kattintson valamire, illetve vegyen meg, töltsön le valamilyen védekező programot, különben baj éri, az biztosan csalás áldozata. Ilyen például az a mobiltelefonon, táblagépen, számítógépen felugró ablak is, ami arra figyelmeztet, hogy hekkerek támadták meg a gépet, azonnal kattintson a megadott appra, hogy megvédje az adatait. Ha ezt megtesszük, akkor a bűnözőknek onnantól már szabad az útja az adataink felé.

Magyar telefonszámról hívnak, de angolul szólalnak meg a vonal végén, és arról tájékoztatnak, hogy a külföldi számítógépes központ hibát jelzett feléjük, de ők most azonnal segítenek ezt megszüntetni. Ugyanilyen trükkel azonban magyar nyelven is kereshetnek. Tájékoztatnak, csak annyi a dolgunk, hogy azt tesszük a számítógépünkkel, amit ők mondanak: végigvezetnek azokon a lépéseken, miként lehet elhárítani a hibát. Tegyük le a telefont, mielőtt ezzel egy kémprogramot telepítenek a gépünkre!

Másik gyakori módszer a hívószám-hamisítás. Itt a csalók úgy állítják be a hívószámukat, hogy úgy tűnjön, egy nagy szolgáltatótól, például a bankunktól keresnek. Ha ez megtéveszt minket, akkor könnyen rávehetnek, hogy valamilyen indokkal adjunk meg az adatainkat. Ha eddig nem tettük le a telefont, akkor ennél a pontnál mindenképpen bontsuk a vonalat, hiszen a bank sosem kér személyes adatokat tőlünk.

Azonnal tegyük le a telefont!

Miután a kibertérben még nincs teljes biztonság, csak rajtunk múlik, milyen adatokat adunk meg magunkról.

Ha egy telefonos hívásnál pánikhangulatot kelt a „segítséget” kínáló fél, például meghibásodásra hivatkozik, a pénzünk biztonságáról beszél, akkor soha ne engedjük, hogy sürgessenek minket. Ezzel arra alapoznak, hogy ne tudjuk átgondolni a dolgot, azonnal cselekedjünk. Mindig bontsuk a vonalat, és ha még továbbra is kétségeink vannak, akkor hívjuk fel azt az ügyfélszolgálatot, amit az adott szolgáltató – amire a csaló hivatkozott – hivatalosan közzétett.

Fogjunk gyanút, ha a hívó olyan adatokat sorol, melyekből úgy tűnik, ismer minket, hiszen az alapvető információkat egy hozzáértő csaló könnyedén megszerezheti az internetről. Ilyenkor tegyük le a telefont, vagy kérjünk tőle olyan információkat, amit csak az adott szolgáltató ismerhet.

És főként ne utaljunk át pénzt semmilyen megadott számlaszámra, erre ugyanis a valódi bank semmilyen esetben nem kérhet minket. Tegyük le a telefont, és nézzük meg a hivatalos szolgáltatónk oldalán, valóban van-e olyan fizetnivalónk, amire hivatkoztak.

Ha még többet szeretnél tudni az internet veszélyeiről, olvasd el ezt a cikkünket.