Így függ össze a szem színe az egészséggel
A közelmúltban végzett kutatásoknak köszönhetően egyre többet tudunk meg arról, hogy génjeinknek milyen meghatározó szerepük van bizonyos betegségek kialakulásában. Ezalól a szemünk színét adó gének sem képeznek kivételt. Lássuk, hogy eddig milyen összefüggésekre derült fény.
Sötét szemek: kisebb a makuladegeneráció esélye
A kutatásokból tudjuk, hogy a sötétebb írisz (a szem színes része) több ultraibolya fényt blokkol, ami azért lényeges, mert az UV-fény a makuladegeneráció egyik ismert kockázati tényezője. Ez azt jelenti, hogy a világosabb íriszű embereknél nagyobb a súlyos látásromlással járó, szemfenéki meszesedésnek is nevezett betegség kialakulásának esélye.
Sötét szemek: alacsonyabb a melanoma kockázata
Erre utal egy, a Cancer Epidemiology, Biomarkers & Prevention című tudományos folyóiratban publikált tanulmány, melynek keretében a kutatók 4 éven keresztül vizsgálták, hogyan hat a napsugárzás a 6–10 éves korosztályba tartozó, fehér bőrű gyerekekre, akiktől DNS-mintákat is vettek. Mint kiderült, a kék szemszínért felelős gént hordozó gyerekeknél nagyobb valószínűséggel alakulnak ki anyajegyek, amelyek felnőttkorban megnövelhetik a melanoma néven ismert rosszindulatú bőrrák kockázatát.
Más kutatások ezzel összefüggésben úgy találták, hogy a kék vagy zöld szeműeknél gyakrabban jelentkezik a szemet érintő melanoma – feltehetőleg azért, mert nekik kevesebb pigmentjük van, ami elnyeli a fényt, hogy megvédje a szemet a napsugárzás káros hatásaitól.
A szemorvosok azt javasolják, hogy a szemszínedtől függetlenül viselj UV-szűrős napszemüveget, amely az ultraibolya sugárzás 99-100 százalékát kiszűri.
Világos szemek: kisebb a vitiligo kockázata
A vitiligo, avagy a bőrfestékhiány a bőr tartós, pigmenthiányos foltokkal járó rendellenessége, amely kockázati tényező lehet más autoimmun betegségek, így a lupus, az 1-es típusú cukorbetegség és a pajzsmirigybetegség kialakulásában.
A Colorado Egyetem Orvostudományi Karának kutatói tanulmányukban 13 gént azonosítottak, amelyek a vitiligóra való hajlamhoz kapcsolódnak. Vizsgálódásaik során arra jutottak, hogy a rendellenességben szenvedőknek kisebb valószínűséggel lesz kék vagy szürke szeme, mint azoknak, akiknek nincs ilyen betegsége. Ez vélhetően fordítva is igaz, vagyis a világos szeműeket kevésbé fenyegeti a vitiligo.
Sötét szemek: kevésbé jellemző az alkoholizmus
A Georgia Állami Egyetem 12 ezer fő bevonásával készített kutatása megállapította, hogy a világosabb szeműek több alkoholt fogyasztanak, és nagyobb eséllyel jutnak el a függőség állapotáig a sötét szeműekhez képest.
A kutatók azt feltételezik, hogy ez a szem színét adó, pigmentek által termelt festékanyagnak, a melaninnak köszönhető, mely az agysejtek között létrejövő elektromos aktivitásban is szerepet játszik.
Ha a szemben lévő melanin mennyisége (ami sötét szemszín esetén magasabb) korrelál az agyban lévő melanin mennyiségével, abból az következik, hogy a sötét szeműek érzékenyebbek az olyan ingerekre, mint az alkohol, ezért kevesebbet fogyasztanak belőle. „A világos íriszekkel rendelkezők többet isznak, de hogy az írisz színe ebben mennyire meghatározó tényező, annak eldöntéséhez további vizsgálatok szükségesek” – vonták le a konklúziót a kutatók.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés