Így lehet szép dús sövényed a kertész szerint: fajták, ültetés és locsolás

Sövényt nevelni jóval egyszerűbb, mint például gyümölcsfát, de azért van pár dolog, amire oda kell figyelni. Az első buktató, amely sokak számára nehézséget okoz, az a fajtaválasztás – mondja a Dívány által megkérdezett Megyeri Szabolcs kertész, aki szerint a döntésnél tanácsos kicsit túltekinteni a kertészek bevett kínálatán, mert nem feltétlenül a legnépszerűbb változatokkal jársz a legjobban.

Hármon áll a vásár

Megyeri Szabolcs kiemelte: a sövényeket fajtájuk, habitusuk, viráguk, talaj-, fény- és vízigényük, gondozásuk, társításuk (vagyis hogy milyen más fajokkal férnek meg), méretük és felhasználási területük alapján különféle szempontok szerint lehet osztályozni, de kiszerelésüket tekintve alapvetően három fő kategóriába sorolhatók, ami meghatározza ültetésüket is. Ezek a következők: konténeres, szabad gyökerű és földlabdás.

A sövények 80-90 százaléka konténeres formában kapható.

A szakember szerint nem véletlenül, hiszen egész évben, a legnagyobb melegben és hidegben is ültethetők – kivéve, ha fagyott a föld. A konténeres forma másik nagy előnye, hogy a növény így már be van gyökeresedve a földbe, ezért nem kérdés, hogy megmarad-e, ami a másik két kiszerelésnél kétséges lehet.

„Itt csak az a kérdés, hogy a későbbiekben sikerül-e életben tartani a sövényt. Elterjedt nézet, hogy jobb tavasszal vagy ősszel ültetni, de az időjárás mostanra annyira kiszámíthatatlanná vált, hogy a konténeres sövények ültetési időszaka nem befolyásolja számottevően a növény túlélési esélyeit. Ezt csak egy módon lehet növelni: ha odafigyelünk rá a mindennapokban, és rendesen gondozzuk, öntözzük” – magyarázza Megyeri Szabolcs.

A szabad gyökerű sövények ezzel szemben csak a vegetációs időszak vége után, tavasszal, február vége és április eleje között, valamint ősszel, október vége és december eleje között ültethetők, így telepítésük tudatos tervezést igényel. Cserében viszont lényegesen olcsóbbak. Ha mondjuk egy 50 méteres fagyalsövényből indulunk ki, amely méterenként 3, vagyis összesen 150 darab növényből áll, az 1500 forintos árral számolva 225 ezer forintra jön ki. Ehhez képest a szabad gyökerű változat darabonként 850 forintba kerül, vagyis a végösszeg 127 500 forint lesz, ami elég tetemes különbség.

Tudni kell azt is, hogy a szabad gyökerű sövényekből, mint amilyen a gyertyán, a fagyal, a tamariska és a homoktő, jóval kisebb a választék. Ezek jellemzően kommerszebb fajok, amiket tömegével ültetnek az autópályák mellé. A három típus közül a földlabdásból fogy a legkevesebb, és egyúttal ez a legdrágább is. A kertész csak akkor javasolja, ha nagy növényt akarsz ültetni, amihez a novembertől márciusig tartó kitermelési időszak a legalkalmasabb.

Nyírni vagy nem nyírni?

A kertész szerint különbséget kell tenni a nyírt és a nyíratlan sövények között is. Lássuk először az előbbit, abból is a legegyszerűbbet, mondjuk egy fagyalsövényt. Ennél tipikus hiba, hogy hagyják másfél-két méteres magasságig nőni, majd elkezdik nyirbálni a tetejét, ami oda vezethet, hogy az alsó része annyira foghíjas marad, hogy át lehet látni a szomszédhoz.

„Mit lehet akkor tenni? Rétegesen felengedni. Ez azt jelenti, hogy ha a növény nő 40 centit, akkor 20-at vissza kell vágni belőle. Így több elágazódásra lehet késztetni a sövényt, ezért sokkal sűrűbb lesz” – mutatott rá a szakember. Mint mondta, az ültetési távolságot minden esetben a végleges magasság határozza meg. Ha tehát magasabb sövényt szeretnél, akkor távolabbra ültesd egymástól a növényeket, ha pedig alacsonyabbat, akkor közelebbre. Amennyiben például egy 2 méter magas fagyal a cél, úgy kalkulálj, hogy három darabot kell ültetned egyméteres távolságon belül. „Az általános sövényméret 1 méter széles és 2 méter magas.”

A nyíratlan sövényekre akár legyinteni is lehetne, hogy csak bokrok és cserjék egymás mellett, de van köztük egy csomó faj, ami csodálatos virágokat hoz. Idetartoznak a galagonyafélék, a gyöngyvirágfélék, a japán birsfélék, a nyári orgonák, a hortenziák, a gyöngyvesszőfélék, illetve a kékszakáll, az aranycserje, a mályvacserje és a rózsalonc is. Ezeknek azonban 2, de inkább 3 méter szélesség szükséges. Megyeri Szabolcs tippje, hogy 30 méteres sövényszélesség esetén érdemes 3-5-féle faját ültetni – nagyjából 5-8-10 méterenként egyet. Össze lehet válogatni például egy bordó, egy zöld, egy rózsaszín, egy fehér virágú növényt, úgy, hogy legyen benne korán és későn virágzó faj is. A nyíratlan sövények nevelése azért is hálás feladat, mert ha virágot hoznak, magukhoz vonzzák a méheket, illetve különféle rovaroknak, madaraknak, sünöknek adnak otthont.

„Azt javaslom, hogy a szóba jöhető fajokról inkább az internetről vagy egy arborétumból tájékozódjanak, és ne kertészetből, mert ott azt fogják ajánlani, amit a legtöbben visznek. Miközben egy kertészetben általában 10-15 sövényt kínálgatnak, addig a teljes választék valójában többszázféle fajból áll össze. Kár elszalasztani a lehetőséget. Kertészként nekem is az a célom, hogy minél nagyobb fajtagazdagság vegyen körül minket.”

Megyeri Szabolcs szerint vannak olyan esetek is, amikor egy klímabiztos cserje a legjobb megoldás. A homoktövis például durva megjelenésű növény, de szinte mindent kibír. Ha nyaralóba kell a sövény, ahol nincs lehetőséged kéthetente hibiszkuszt permetezni, akkor ezzel nemigen foghatsz mellé.

Oké, de hogy ültessem el?

A konténerhez viszonyítva az ültetőgödör legalább háromszor akkora méretű legyen, tette világossá a kertész, aki szerint ebbe komposzt, trágya és kevert virágföld kerüljön, majd jöhet rá valami – lehetőleg természetesen lebomló fadarálékkal –, ami betakarja a talajt. A növényeket az ültetést követően rendszeresen, legalább hetente háromszor kell öntözni. „Ne vegyük félvállról a páraigényt sem. Ha az Alföld közepén lakunk, ne akarjunk magas páratartalmat igénylő fajtákat ültetni, nem fog működni.”

A locsolásnál a későbbiekben is a rendszerességen van a hangsúly. Az aranyszabály, hogy a növény használja fel a talajban lévő vizet, tehát az két öntözés között száradjon ki. Mármint a talaj, és ne a növény! Az öntözés időnként kiegészíthető tápoldatozással is, a sövény mindenképpen hálás lesz érte.