repülőgép vécé

Talán kevesen tudják, hogy a repülőgép vécéjét nem vízzel öblítik le, de akkor vajon hogyan működik, és mitől lesz a levegőben is makulátlanul tiszta? Még az ilyen mindennapi dolog mögött is rendkívüli tudományos ismeret áll.

Biztonság, fenntarthatóság, kényelem

A repülőgép bármiféle működése hihetetlen mérnöki pontossággal van megtervezve. Mindez nem véletlen, hiszen a levegőben szinte kétszer olyan nehéz megoldani és végrehajtani azokat a feladatokat, amelyek a földön olyan egyszerűnek tűnnek.

Ha repülésről van szó, akkor az egyik legfontosabb, amit mindenképpen biztosítani kell, az a biztonság. A légitársaságok másik nagyon fontos mozgatórugója és hívószava a fenntarthatóság, ami arra helyezi a hangsúlyt, hogy a repülés minél kevésbé legyen káros a környezetre. De mind a biztonságos, mind pedig a környezetkímélő repülést úgy kell megoldani, hogy az utasok élménye ne csorbuljon, repülés közben szinte semmiben ne szenvedjenek hiányt: ez alapvető érdeke minden légitársaságnak, ha azt szeretnék, hogy az utasok legközelebb is őket, és ne a konkurenciát válasszák. 

Víz helyett ezzel öblítik a repülőgép vécéjét

Talán kevesen tudják, hogy a repülőgép vécéinek öblítésére tilos vizet használni. Ennek pedig az az oka, hogy a repülőgépre szigorú súlykorlátozás vonatkozik annak érdekében, hogy a gép fel tudjon szállni, és a levegőben tudjon maradni. A fizika törvényeinek engedelmeskedve ezért a repülőgépeken víz helyett levegőt használnak a vécé leöblítésére. Egy 1975-ben szabadalmaztatott eljárásnak köszönhetően a repülők ürítési rendszere a légnyomáskülönbséget használva húzza le a vécét.

A vécékagylóba kerülő ürülék először egy hulladéktartályba jut, ami változó, hogy épp a gép hátulján vagy az elején kap helyet. Az öblítés gomb megnyomásakor a vécécsésze alján kinyílik egy szelep, ami egy csőhöz köti az edényt. Ez a cső a hulladéktartállyal együtt nyomás alatt van, így amikor a szelep kinyílik, vákuum keletkezik, ami kiszívja a vécécsészében lévő tartalmat. 

A bekapcsoló gomb megnyomásával kinyitunk egy szelepet, amivel elindítjuk szívást, majd a szelep bezárul. Ez a vákuumhatás folyamatosan fennáll, amíg a gép a levegőben van. Amikor azonban a gép földet ér, a nyomáskülönbség megszűnik, ugyanis leáll az a szivattyú, ami a vécéöblítéshez létrehozza a vákuumot a tartályban. Ám ahogy a repülőgép felszáll a levegőbe, és a tartályban a nyomáskülönbség növekszik, automatikusan vákuum keletkezik.

A hétköznapok során használt vécécsészékkel ellentétben a repülőgép vécéi speciális teflonbevonattal rendelkeznek, így semmi nem ragad beléjük, semmi nem hagy nyomot, és nincs szükség túlságosan nagy nyomáskülönbségre a tisztán tartásukhoz.

Kék jég: van, amikor kikerül a gépből az ürülék

Földet érés után természetesen a tartályokat ki kell üríteni még akkor is, ha azok nem teltek meg teljesen. Ezt a folyamatot mindig a repteret kiszolgáló egységek végzik, valamint gondoskodnak a tartály tartalmának feldolgozásáról is.

A repülőgépeken összegyűlt szennyvíz hivatalos neve a kék jég. Ez a repülőkről leszakadó fagyott vizelettömbökben lévő, fertőtlenítésre használt anyag színéről kapta a nevét. Akkor képződik, ha a vécétartály tömítése megsérül, és a tartály tartalma szivárogni kezd. A vízcseppek a nagy magasságban megfagynak, és az idő előrehaladtával egyre testesebb jégdarabok képződnek. Ereszkedés során, a külső hőmérséklet emelkedésével ezek a tömbök meglazulnak, megolvadnak, és esetenként leválnak a gépről.

Ha azonban szivárgás lép fel a nyomócsőben, a fagypont alá süllyedő hőmérsékleten minden kilépő folyadék automatikusan megfagy, és kiesik. Bár szigorú törvények szabályozzák és tiltják, hogy a repülőgép vécérendszerének bármilyen szivárgása esetén felszállás történjen, ennek ellenére balesetek még mindig előfordulnak. Például 2021-ben a londoni Heathrow repülőtér közelében beterített az így lehulló ürülék egy arra közlekedőt. 

Ha szeretnéd tudni, hogy milyen veszélyeket rejt, ha rövidnadrágban ülsz repülőre, akkor olvasd el az erről szóló cikkünket is.