Az emberiség mintegy 8 ezer évvel ezelőtt kezdett el kukoricát termeszteni, és kutatások szerint már időszámításunk előtt 3600-ban is fogyasztotta a felhevített kukoricamagvakat, de a popcorn, vagyis a pattogatott kukorica tömeges elterjedésére egészen az 1800-as évekig kellett várni. Akkoriban azonban még nem léteztek mozik, a kedvelt ropogtatnivaló utcai mulatságokon, karneválokon, vurstlikon alapozta meg népszerűségét.
Miért pattog a pattogatott kukorica?
A popcornt a kukoricaszemekből hevítéssel állítják elő. A szem akkor kezd pattogni, amikor a melegítés hatására a mag belseje legalább 177 Celsius-fokos hőmérsékletre hevül. De honnan ered a jellegzetes pattogó hang? A Cheminfo szerint ez két okra vezethető vissza: részben arra, hogy a kukoricaszem belsejébe gyorsan áramlik be a hő, részben pedig arra, hogy a szem külső, összefüggő rétege nagy mechanikai szilárdságot mutat.
Ha te is így eszed a főtt kukoricát, tönkreteheted a fogaidNemcsak az számít, hogy mit eszünk és iszunk, hanem az is, hogy hogyan. Lássuk, melyek a fogunkra veszélyes ételeket – köztük a kedvenceink is!
Tovább olvasom
Teszt: így lesz tökéletes a pattogatott kukoricaCsak venni kell belőle egy zacskóval, tisztességesen bemikrózni, és már el is készült. Vagy mégsem ez a legjobb módszer?
Tovább olvasom„Az erős hevítés hatására elpárolog a víz a szem belsejében, és a gőz nagy nyomást hoz létre. A külső réteg egy bizonyos nyomásig nem reped szét. Ha a belső nyomás meghaladja ezt az értéket, a mag pattogó hangot hallatva szétrobban.
Ekkor a keményítőtartalmú belső rész kiterjed (a keményítőszemcsék megduzzadnak) – és készen áll az ehető, puhán dudorodó pattogatott kukorica” – írja az oldal.
Érdekesség, hogy nem minden kukoricafajta alkalmas popcornnak. A kukorica csak akkor tud jól pattogni, ha a szem héja erős, és a belseje jól vezeti a hőt.
És miért a moziban esszük a popcornt?
A popcorn forradalmát Charles Cretorsnak köszönhetjük, aki 1885-ben találta fel az első gőzzel működő, hordozható pattogatógépet. Ezt hamarosan továbbfejlesztették, így a szerkezettel már vajat és sót is keverhettek a kipattogtatott szemekhez. Ebben az időben azonban a némafilmeket vetítő amerikai mozik még a színházak hangulatát idéztek, így elképzelhetetlen lett volna, hogy a termeket hangos rágcsálás töltse be.
Az áttörést az 1927-ben bemutatkozó hangosfilmek hozták el.
A mozizás élménye ezután már szélesebb tömegek számára is elérhető lett, az élelmes popcornárusok pedig hamar megtalálták a piaci rést,
és portékájukat a mozik bejáratánál kezdték kínálni. A nézők hamar rá is kaptak, hiszen a kukoricamag olcsó volt, így 5-10 centért egy hatalmas zacskónyi popcornnal élvezhették a filmet.
Az első nagy gazdasági válság aztán még közelebb hozta a mozit és a popcornt egymáshoz. Bár a filmszínházak üzemeltetői eleinte tiltakoztak a pattogatott kukorica beengedése ellen, végül megengedték az árusoknak, hogy azt a mozik előterében árulják.
Később maga a jegyár már önmagában nem termelt elegendő hasznot a mozitulajdonosok számára, így meghallották az idők szavát, és maguk kezdték árulni a pattogatott kukoricát, ami átbillentette a mérleg nyelvét. Azóta a mozizás és a popcorn elválaszthatatlanná vált.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
