Modern hadviselés

Miközben a múlt csatáit gyakran a fegyveres erők létszáma döntötte el, addig a jövőben fokozatosan a távolból irányítható drónokra, harci robotokra és kibertámadásokra helyeződhet át a hangsúly. Ezek a minták már az orosz–ukrán háborúban is felfedezhetők: bár az összecsapásokat jelentős szárazföldi mozgósítás kísérte, mindkét fél fegyverarzenáljában szerepelnek a drónok és más modern harci eszközök is.

Milyen változásokat hozhat a modern hadviselés?

„Az elmúlt évek tendenciáit figyelembe véve látható, hogy a világ hadseregei egyre inkább a digitális és technológiai fejlesztések irányában gondolkodnak, a háború pedig úgy tűnik, fokozatosan a kibertérbe terelődik” – írja a honvedelem.hu. Ezt a trendet látszik erősíteni az Egyesült Királyság hadserege is, amely tízezer katonával csökkenti létszámát, hogy több pénzt fordíthasson csúcstechnológiájú harcászati eszközökre, miközben a szárazföldi csapatok fejlesztésére kevesebb erőforrást áldoz.

A hadiipar közben gőzerővel dolgozik azon, hogy kiszolgálja az újfajta igényeket. A szingapúri székhelyű Kelley Aerospace például egy szuperszonikus sebesség elérésére alkalmas harci drónt fejlesztett ki. Az egyedülálló, szénszálas anyagból készülő „Arrow” nevű pilóta nélküli repülőgép 2592 kilométer/órás sebességre képes, ráadásul mindezt 4815 kilométeres hatótávolság mellett. Ez azt jelenti, hogy a Los Angeles és Tokió közötti távolságot alig több mint három óra alatt teheti meg.

De ilyen példákért nem is kell messzire menni, több fejlesztés zajlik Európában is. Ebbe a sorba illeszkedik a britek i9 névre keresztelt drónja, amely hat rotorral és két fedélzeti puskával rendelkezik, és valószínűleg épületek megrohamozására lehet majd használni. A technológiai és kutatási irányzatok azt mutatják, hogy a jövő hadszínterein bemutatkozhat néhány sci-fibe illő harceszköz is. Bizonyos vadászrepülők például „láthatatlanná” válhatnak, sőt egy mesterséges bőr segítségével ezzel a képességgel akár a katonákat is felruházhatják.

Mennyire érzékelhető a tendencia az ukrajnai harcokban?

Az Ukrajnában zajló szomorú eseményekben még egyértelműen a szárazföldi erők domináltak: a hírek szerint a háború első napján az oroszok 30-60 ezer katonát vezényelhettek az országba. Ez azonban még mindig csak a töredéke a teljes bevethető haderőnek. Az Egyesült Államok becslése alapján Oroszország (amely több mint egymillió aktív katonát és kétmillió tartalékost tudhat magáénak) több mint 150 ezer katonát vonultatott fel Ukrajna határai körül az invázió előestéjén, valamint több tízezer oroszbarát szakadárt is mozgósított. Ehhez képest az ukrán fegyveres erők összesen 196 ezer főt számlálnak.

Bár drónokkal mindkét ország hadereje rendelkezik, az oroszok itt megint csak óriási fölényben vannak. Míg az ukránok lézervezérelt rakétákkal ellátott TB2-es drónokkal, úgynevezett kamikaze drónokkal és egy sor kisebb, taktikai drónnal szerelkeztek fel, addig az oroszok olyan eszközöket irányítanak, mint az Orion, a Forpost és az Orlan–10 a felderítő drónok, vagy a Forpost és más drónok fegyveres változatai, és persze nekik is szép számmal akadnak kamikaze drónjaik is.

„Az oroszok kísérlet szintjén már bevetettek Lancet és Cub támadó drónokat; Szíriában tesztelték ezeket is. A Lancet–1 egy kifejezetten katonai, robbanófejjel felszerelt, kézzel indítható propellervezérelt drón, amely harminc percig képes célpontokat keresni, majd több mint 100 km/óra sebességgel becsapódni. El lehet képzelni a hatást…” – emelte ki összesítésében a go2fly.

Az orosz haderő alaposan felkészülhetett az ukrán drónok elhárítására is, amelyeket az elektronikus hadviselés fejlett eszközeivel, radarérzékelő és légvédelmi rendszerekkel észlelhetnek és semmisíthetnek meg. Ezt a célt szolgálják a kifejezetten dróntámadások semlegesítése érdekében továbbfejlesztett Pantsir lánctalpasok is. Felröppentek olyan hírek is, hogy az ukrán határ közelében állomásozó orosz harcjárműket rakéták elhárítására alkalmas páncélbővítésekkel szerelték fel, katonáikat pedig állítólag drónellenes kiképzésben részesítették.

Oroszország már az invázió első 24 órájában is távolról vezérelhető fegyverek széles skálájával élt: több mint 160 rakétát – többségében rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát, de közepes hatótávolságú, valamint cirkálórakétákat is – lőttek ki Ukrajnára, míg az ország fővárosát, Kijevet drónokkal bombázták. „Drónok lakóházakra vetnek bombákat, emberek halnak meg. Ez nyilvánvalóan egy terrorcselekmény, hogy megtörjék őket lelkileg””– reagált a történtekre akkor Andrzej Duda lengyel elnök a Twitteren.

Az Ukrajna elleni orosz katonai akciót emellett számos kibertámadás is kísérte, melyek hatására több ukrán kormányzati oldal és egyes bankok honlapjai is elérhetetlenné váltak. Ezek az eszközök tehát már most is aktívan jelen vannak a hadviselésben, és a jövőben csak még inkább felértékelődhet a szerepük, ami arra enged következtetni, hogy a harctereken egyre kevesebb katonára lesz szükség.