Kert növények kezdőknek

Megyeri Szabolcs kertészmérnökkel arról beszélgettünk, hogy mire érdemes figyelni a díszkert növényeinek kiválasztásnál, illetve melyek azok az opciók, amik biztos alapot teremthetnek a jövőre nézve, és kezdő kertészként is elboldogulhatsz az ültetésükkel.

Mi a legfontosabb szempont a növényválasztásnál?

A szakember azt mondja, több tényező is van, ami egyaránt fontos, és nagyban befolyásolhatja a növények növekedését. „Először is meg kell említeni a kert talaját, a fényviszonyokat és az öntözés lehetőségét. Ha ezt a három dolgot szem előtt tartjuk, akkor már könnyebben körvonalazódik, hogy milyen növényeket telepíthetünk, ami nem csupán a díszkertre, hanem a veteményesre is igaz. A talaj és az öntözés kapcsán általában kevesebb hibát vétenek a kertészek, így inkább a fényviszonyokat emelném ki. Ha rosszul mérjük fel a körülményeket, az akár végezetes is lehet a növények számára”, figyelmeztetett Szabolcs.

Mi határozza meg a kert fényviszonyait?

Idetartozik a kert fekvése, az épületek elhelyezkedése, illetve a telepített növények mennyisége és összetétele. Ez olyan sok változót jelent, hogy nehéz pontosan meghatározni, hogy a kert és az udvar naposnak vagy árnyékosnak tekinthető-e. „Vegyünk egy olyan házat, melynek utcafrontját 11 órától napnyugtáig süti a nap. Az előkert így napos fekvésű lesz, az udvaron viszont maradnak félárnyékos területek az épületek vagy kerítések mellett, esetleg a fák, cserjék előtti térben, ugyanakkor biztosan akadnak olyan mélyárnyéki részek is, melyeket csak napi 1-2 órányi napsütés ér. Ezek a kertünkben, udvarunkon egy helyen, csupán néhány centiméter távolságra helyezkednek el egymástól, ami trükkösebbé teszi a növényválasztást, hiszen a klasszikus példával élve tűző napra nem ültetünk páfrányt, ahogy mélyárnyékba sem ültetünk levendulát”, fejtette ki Szabolcs.

Milyen növények ajánlhatók egy napos fekvésű kertbe?

Közkeletű nézet, hogy a legkönnyebben egy napos fekvésű kert alakítható ki. Nem véletlenül, hiszen sok növény szeret hosszú órákon át a napfényben sütkérezni. A kertészmérnök szerint egy ilyen kert esetében kézenfekvő választás lehet a levendula, de természetesen számtalan további lehetőség létezik, melyek között szép számmal akadnak szárazságtűrő és kis gondozási igényű fajok, fajták is.

„Az alacsony termetű növények közül a tavaszi virágszőnyeggel díszítő pázsitviolák (Aubrieta sp.) és árlevelű lángvirágok (Phlox subulata) tökéletes szegélynövények. A középmagas növények táborát erősítik a ligeti zsályák (Salvia nemorosa), a gyűszűvirágok (Digitalis sp.), a kokárdavirágok (Gallardia sp.) és a halvány, lilás-kék színű ördögszem (Scabiosa sp.) fajták is. A magasabb termetű, sokszor háttérnövényként alkalmazott évelők között találjuk a sokak által kedvelt mocsári hibiszkusz fajtákat (Hibiscus moscheutos), a kék szamárkenyeret (Echinops ritro), az álindigót vagy borsófürtöt (Baptisia australis) és az aranysárga színű Goldsturm kúpvirágot is. A napos fekvésű kertben jól érzi magát a legtöbb díszfűfaj is: a pampafű mellett érdemes az alacsonyabb, évelő borzfüvek (Pennisetum alopecuroides), valamint a tarka levelű japánfű vagy virágosnád (Miscanthus) fajták között keresgélni, a Little Zebra és a Zebrinus például tarka levelével díszít.”

Milyen növényekkel próbálkozzak félárnyékos, árnyékos fekvés esetén?

Bár árnyéknak mindkettő árnyék, mégis teljesen más jellegű. A fák előtt vagy alatt, illetve a kerítés mellett tapasztalható félárnyék sajátossága, hogy nem nyújt teljes takarást, míg az árnyékos fekvést úgy kell érteni, hogy csupán napi 1–3 óra az, amíg közvetlen napfényt kapnak a növények.

„Félárnyékos kertrészekbe meglepően sok növény közül választhatunk. A látványos tollbugák (Astilbe sp.), a pajzslevél (Darmera peltata), a szívvirág (Dicentra sp.), a gyöngyikés gyepliliom (Liriope muscari) és a kis-ázsiai macskahere (Phlomis russeliana) mind illenek egy ilyen kertbe. De nem szabad megfeledkezni a levéldíszekről sem, az árnyékliliomok (Hosta sp.) között találhatunk tarka lombúakat (pl. Wide Brim, First Frost), kékes árnyalatúakat (pl. Bressingham Blue), de egészen világos, szinte aranysárga fajtákat is (Gold Standard). Azok számára pedig, akik az erősebb lombszínt szeretik, a tűzgyöngyvirág (Heuchera sp.) és a turbáncső (Heucherella sp.) fajták között érdemes keresgélni”, sorolta a lehetőségeket Szabolcs.

A változatosságról szerencsére az árnyékos részeknél sem kell lemondanod, a struccpáfrány (Matteuccia struthiopteris) és a pajzsikák (Dryopteris sp.) ugyanis itt is jól érzik magukat, de ilyen körülmények között mutatják meg igazi szépségüket a leomló levélzetű tarka vagy épp aranylombú szálkafüvek (Hakonechlea fajták) is. Szabolcs szerint a lehetőségek köre kiterjed egyes virágzó növényekre is, mint a tündérvirág (Epimedium fajták), az erdei szellőrózsák (Anemone sylvestris), a sisakvirágok (Aconitum sp.), a világos lombszínű tűzesők és az árnyékliliomok.

„A mélyárnyék már kicsit visszafogottabb összhatású. Ide bátran telepítsünk kaptonyakat (Asarum europeum) mint talajtakarót, hunyorfajtákat (Helleborus sp.), turbántököt (Tiarella sp.) és indás berkipimpót (Walsdteinia ternata), vagy a hagymások közül ciklámeneket”, tette hozzá Szabolcs.

Ha fa alá telepítem a növényeket, mire érdemes figyelni?

Ebben az esetben célszerű kis cserepes növényt választani. Így elegendő egy kisebb ültetőgödör, ami egyet jelent azzal, hogy a fa felszínhez közel eső gyökerei kevésbé sérülhetnek meg. Ez jó döntés több növény ültetésénél is.

„Frissen beültetett növények esetén ügyeljünk a rendszeres öntözésre, hiszen az örökzöldek sűrű lombkoronáján alig jut át az esővíz, a nyári időszakban pedig a lombos fák is felfogják a csapadék nagy részét. Ahogy más esetben, itt is ajánlott megfontolni a talajtakarás lehetőségét. Így kevesebbet kell öltözni, vagyis időt spórolunk magunknak anélkül, hogy növényeink kárát látnák. Ha lombhullató fa alá ültettünk, akkor az ősszel lehulló lomb – ha nem takar túl vastagon – egy részét vagy akár egészét érdemes fent hagyni. Ez tavaszig elbomlik és a talaj felső rétegét gazdagítja”, tanácsolta a szakember.