Miért nem lehet soha galambfiókát látni, ha annyi a galamb?

Olvasási idő kb. 2 perc

Ha kimész egy városi térre, egy dologban szinte biztos lehetsz: hogy galambok hadaival fogsz találkozni. Ez azonban a fiókákról már nem mondható el.

Persze magától értetődő, hogy ha a galambok szorgosan szaporodnak, akkor valahol fészkelniük is kell – méghozzá tömegével. De azért mégis furcsa, hogy hiába élnek a szemünk előtt, ebből aligha lehet bármit is látni. Ha érdekel, hogy miért, akkor tarts velünk, mert az élet nagy kérdéseit firtató sorozatunkban erre is megadjuk a választ!

Magasra törnek

Először is fontos tisztázni, hogy a manapság elterjedt házi galamb a szirti galamb háziasított változata. Ez utóbbi nem őshonos hazánkban, de a házi galamb elvadult alakja, a parlagi galamb a nagyvárosokban és az agrárterületeken is elterjedt fajnak számít. Na mármost, a mai galambok őse, a szirti galamb eredetileg Európa, Észak-Afrika és Nyugat-Ázsia partvidékéről származik, és a tenger feletti sziklákon, hasadékokban fészkel. Valami hasonlót keresnek a városi galambok is, csak nekik jobb híján városi magaslatokkal, például az épületek tetejével kell beérniük. Itt választanak fészekrakó helyet is.

Egy újszülött galambfióka
Fotó: suriya silsaksom / Getty Images Hungary

A fiókákat csak akkor láthatnád, ha belenézhetnél a fészkükbe – szögezte le az IFLScience kérdésére Debra Kriensky, NYC Audubon Society környezetvédelmi biológusa. Már csak azért is, mert mire elhagyják a fészket – ami viszonylag gyorsan, 25-32 nap alatt megtörténik –, már elég nagyok, így inkább emlékeztetnek kifejlett madárra, mint fiókára. Szóval, hacsak nem szoktál magas épületek tetején mászkálni, általában csak felnőtt korukban láthatod őket.

A brit Királyi Madárvédelmi Társaság (Royal Society for the Protection of Birds) munkatársa, Martin Fowlie mindezt azzal egészítette ki, hogy a galambok csupaszon születnek, ezért mielőtt önálló életet kezdenek, tollakat kell növeszteniük. Csakúgy, mint más fészekrakó fajok, ők is elhagyják a fészket, amint képesek lesznek repülni. Ha mégis látnál egy fiókát, és nem egy magas ponton, akkor bizony jó esélye van, hogy valami nem stimmel. Kriensky szerint ugyanis előfordul, hogy a fiatal madarak kiesnek a fészekből, amikor még nem tudnak repülni.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?

VIP

Kreatin nőknek: tényleg hízunk tőle, vagy segít a fogyásban?

A kreatinról sokáig elsősorban a testépítők és élsportolók étrend-kiegészítőjeként beszéltünk, pedig ma már egyre több nő is használja edzés, alakformálás vagy izomépítés mellett. Mégis sok a bizonytalanság körülötte: vajon hizlal? Segíthet a fogyásban? És egyáltalán van-e helye egy olyan életmódban, amely nem az edzőterem köré szerveződik?