Életveszélyes lehet a városi galambetetés!

A városi galambok ritka, de kellemetlen betegségeket terjeszthetnek. Etetésük egyébként tilos is, ráadásul a madárnak sem tesz jót a túl sok kifli.

A galambok etetése és hessegetése össznépi játék a környéken, időnként összetűzésekhez is vezet. Az én gyerekeim a hessegető verziót preferálják, épp a múltkor veszett össze velük egy másik anyuka, akinek a gyerekei etetni szerették volna a galambokat. Nagy balhé szerencsére nem lett belőle, mivel a fővárosi galambokat gyakorlatilag lehetetlen rendesen elhessegetni: akárhogyan igyekeztek is a kölykeim, ezek tíz centit odébb sétáltak,  és ették tovább a konkurencia morzsáját.

Bár elsőre cuki ötletnek tűnik a galambetetés, - szeretjük az állatokat, és a gyerek is csöndben lefoglalja magát legalább tíz percig - mégsem túl jó ötlet a fővárosi galambokat kiflivel táplálni. Főleg a gyerekeknek nem. Elmondjuk, miért.

Galambkaki = életveszély?

A fővárosi galambok egy sor olyan betegséget terjesztenek, amelyek ritkán ugyan, de emberre is veszélyesek lehetnek. A fertőzések többsége a galambürülékkel terjed, amit még a szájába sem kell vennie a gyereknek ahhoz, hogy megfertőződjön. A kiszáradt galambürülék ugyanis a szélben, por formájában száll tovább, és így szippantjuk be belőle a baktériumokat.

shutterstock 1052332262
Shutterstock

Ezek a fertőzések elsősorban a legyengült immunrendszerű betegekre, valamint az idősekre, a terhes nőkre és a kisgyerekekre veszélyesek: a városi galambpiszok több mint ötvenféle fertőzést képes terjeszteni. Nem soroljuk fel mindet, de párat azért példaképpen részletezünk.

Tüdőbaj, hasmenés, agyhártyagyulladás

A hisztoplazmózis súlyos légzőszervi megbetegedés, melynek során a fertőző mikroszkopikus gombák a tüdőt támadják meg. Ha nem ismerik fel és nem kezelik, halálos is lehet – ez főként legyengült immunrendszer esetén valós kockázat, amikor a hisztoplazma nevű kórokozó a tüdőt elhagyva más szervekben, az egész szervezetben továbbterjed. Hazánkban szerencsére igen ritka ez a betegség.

Szintén halálos lehet az ornitózis, vagyis papagájkór, mely a nevét is onnan kapta, hogy madárürülékkel terjed. Kötőhártyagyulladással és influenzaszerű tünetekkel járó tüdőgyulladást okoz, mely, ha időben felismerik, antibiotikummal kezelhető.

További tüdőbetegség a madár-TBC, más néven baromfigümőkór, melyet az emberi TBC-t okozó baktérium egyik közeli rokona okoz. Az emberi TBC-t (ami ellen a BCG oltást kapjuk), a Mycobacterium tuberculosis, a madár-TBC-t a Mycobactrerium avium okozza. A madárbaci szerencsére elsősorban tényleg a szárnyasok betegsége, és ritkán terjed át emberre. Főként azonban gyerekekben - szájon át történő fertőzést követően - észleltek már M. avium okozta betegséget.

shutterstock 1008929014
Shutterstock

Gyakoribb és közismertebb kórkép a szalmonellózis, mmelynek tünetei hasmenés, gyomorfájás, láz. A szalmonellafertőzés veszélye kisgyermekek esetén a kiszáradás, egyébként a folyadék- és ionbevitel monitorozása mellett antibiotikumokkal kezelhető betegségről van szó. A szalmonella kórokozója elsősorban állatok belében, azon belül is a madarakéban él, és akkor kaphatjuk el, ha megesszük. Éppen ezért itt a mindent a szájukba vevő, totyogó gyerekek lehetnek veszélyben.

Szintén ritka, de veszélyes kórokozó a Cryptococcus nevű gomba, mely a beszáradt galambürülékből belégzés útján jut a szervezetünkbe. A tüdőben telepszik meg, és egészséges immunrendszerű embernél nem is terjed innen tovább, nem okoz súlyos bajt. Legyengült immunrendszer vagy immunhiányos szindróma esetén azonban nem ritkán súlyos agyhártyagyulladást okoz.

A galambok tehát összességében nem jelentenek nagyobb veszélyt az emberre, mint a többi, városi kóbor állat - például kutyák és macskák - fontos azonban, hogy tisztában legyünk az ő szerepükkel is. Ahogy látható, ezek a kórokozók elsősorban olyan esetekben válnak súlyosan veszélyessé, amikor a megfertőződött személy immunrendszere legyengült.

Vagyis a makkegészséges gyerekünknek valószínűleg semmi baja sem lesz, ha városi galambok között rohangál. Ugyanakkor veleszületett immunhiányos betegségek, vagy például tumor miatt kapott kemoterápiás kezelés annyira legyengítheti az immunrendszert, hogy a fenti kórokozókkal sem tud megküzdeni – amikor a galambokat etetjük, gondoljunk ezekre az embertársainkra is.

Mellesleg tilos, és a galambnak sem jó

A fővárosban a galambok etetése tilos. Ez azt jelenti, hogy ha a közterület-felügyelő galambetetésen kap, több tízezer forintra büntethet. Én még ugyan sosem láttam, és nem is hallottam olyan esetről, amikor morzsát szóró kisgyermekeket elkapott volna a rendőr, de ettől még a szabály létezik: ha a gyerekeinket galambetetésre bátorítjuk, akkor szabályszegésre bátorítjuk őket.

shutterstock 1082147315
Shutterstock

Mivel az önkormányzatok helyi rendeletben határozzák meg a galambetetés tiltását vagy engedélyezését, az nem a rendőrségre, hanem az önkormányzatra tartozik. Magyarul, aki nem akarja, hogy a környékén galambokat etessenek, az illetékes jegyzőnél tehet bejelentést kirívóan közösségellenes magatartás miatt. A helyszíni bírság 50 ezer forintig terjedhet.

A galambetetés azonban nem csak higiéniai okokból tilos. Ez a rendelet a galambokat is védi, hiszen a galambnak nem természetes tápláléka a kenyérmorzsa. A túl sok kenyeret evő galambok bélrendszere könnyebben megbetegszik, az egyoldalú táplálkozás pedig egyéb betegségekre hajlamosítja őket. Is.

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek