Nem, nem csak az lehet menedék, amit a benned élő Bear Gryllst felébresztve a saját kezeddel építesz. A természet többféle opciót is kínál, ha egyszer úgy hozná élet, hogy odakint bolyongva a túlélésedért kellene küzdened. Mivel ebben a helyzetben az egyik legnagyobb fenyegetést az jelenti, hogy ki vagy téve az elemeknek, akár az életed is múlhat rajta, hogy sikerül-e időben menedéket találnod. A Popular Science sorra vette, hogy milyen irányban érdemes keresgélned.
1. Bozótos és cserjés
Nem mindig szerencsés ugyanazokat a növényeket vagy vizet fogyasztanod, mint a vadon élő állatok, de menedék tekintetében nyugodtan példát vehetsz róluk. A természetes vegetáció nem csupán búvóhelyül szolgál a ragadozók elől, hanem védelmet kínál az esőtől és a széltől is. Nem véletlen, hogy számos állat bozótos, cserjés területekre vonul, amikor rosszra fordul az idő.
Az örökzöldek által benőtt területek további előnye, hogy egész évben, így télen is oltalmaznak a zord időjárással szemben, nyáron pedig a lombkorona elegendő árnyékot vet, hogy ne szenvedj a perzselő napsütéstől. Egy hasznos tipp: a bozótos széltől védett oldala a táborveréshez is ideális lehet.
2. Kidőlt fák
Hatalmas fákat kidőlve látni sosem kellemes érzés, de tudni kell, hogy ez az erdő természetes ökoszisztémájának része. A lombkoronán keletkező nyíláson keresztül a fény elérheti a talajt, ami újabb növényeknek ad esélyt az életre.
A kidőlt fa és annak kifordult gyökérlabdája bizonyos körülmények között menedékül is szolgálhat. Nem lesz olyan lakályos, mint egy sátor, de ha elkezd zuhogni az eső, valószínűleg már egy száraz pontnak is örülni fogsz. Csak mielőtt bebújsz alá, ellenőrizd, hogy elég stabil-e, nehogy véletlenül rád dőljön.
3. Odvas fák
Egyes őseink egyenesen a fák üregeiben éltek, szóval talán te is kihúzhatod bennük egy darabig. Ha nem hiszed, következzen egy valós példa: 2012 telén három ember tévedt el egy oregoni erdőben gombagyűjtés közben, akik egy üreget kihasználva vészeltek át 6 napot, míg végül egy helikopter kimentette őket a közeli tisztásról.
Az odvas fák és üreges farönkök hátulütője, hogy mérgező állatoknak, pókoknak és kígyóknak adhatnak otthont. Mielőtt tehát bevackolnád magad, bizonyosodj meg róla, hogy nem foglaltak-e.
4. Örökzöldek
Mivel odvas fákat csak ritkán lehet megfelelő méretben találni, a következő legjobb esélyt az örökzöldek jelenthetik. Ahogy fentebb már szóba került, árnyékot adnak és részleges védelmet nyújtanak a széllel és a csapadékkal (különösen a hóval) szemben. Ez csak még inkább érvényesül, ha az ágak lefelé lógnak, megközelítve a talajt. A fedezék mértéke két faktortól, a lombsűrűségtől, illetve a fa alakjától függ, amely a klasszikus kúp forma esetén a legideálisabb. Villámlás idején viszont veszélyes lehet a fák alatt tartózkodni, ezért ezt mindenképp vedd figyelembe.
5. Sziklaformációk
A több darabból álló sziklaképződmények, illetve a geológiai aktivitás vagy gleccserek által létrehozott sziklaformációk réseiben, hasadékaiban megbújva szintén védve lehetsz a széltől. Az óvatosság azonban nem árt! Feltétlenül ellenőrizd, hogy nincsenek-e laza kőzetek a fejed felett vagy olyan kövek a talajon, amelyek a közelmúltban hullhattak alá. Ha valami nem stimmel, ne kockáztass!
Készülj fel arra is, hogy az éghajlattól függően ezek a helyek is vonzók lehetnek a mérgező állatok, például a kígyók, a pókok és skorpiók számára, illetve meggyűlhet a bajod a rágcsálók által terjesztett kórokozókkal is.
6. Kiálló sziklák
A kiálló sziklák lehetnek mélyek, akárcsak egy barlang, vagy viszonylag szűkek, épphogy csak annyi helyet nyújtva, hogy össze lehessen alattuk kucorodni. Kialakulásuk vagy a víz eróziójára, vagy a nedvesen megfagyott sziklákra vezethető vissza, de a lehetséges okok között szerepel a szél által fújt homok is. Ha önmagában nem is alkalmasak rá, hogy megvédjenek az időjárás viszontagságaitól, akár egy épített menedék alapjai is lehetnek.
7. Barlangok
A ember ősidők óta használja menedékként a barlangokat, ami mellett több ok is szól. A legtöbb esetben a szél nem jut el a belsejükig, odabent nem kell félni az esőtől, stabil a hőmérséklet, ami nyáron hűvösnek, télen melegebbnek érződik, valamint szükség esetén a védelmezésük is könnyebb más menedékekhez képest. Problémák azért itt is akadnak, szám szerint három is.
Először is, a denevérek és más barlangi állatok miatt minden teli lehet ürülékkel, ami veszélyes kórokozókat rejthet. Másodsorban, rossz lehet a légminőség (ezért érdemes inkább a barlang szájánál maradni). Végzetül pedig ott van az omlásveszély is.
A legveszélyesebbek a tengerparti barlangok, mivel dagálykor elöntheti a belsejüket a víz, akár percek alatt is. Ha tehát egy ilyen helyre vetődnél, keresd meg az árapály vonalát a falakon, és járd be a barlang belsejét. Ha tengeri moszatot, uszadékot vagy sós vizes pocsolyákat látsz, állj odébb!
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
8. Alacsonyabban fekvő tájak
Néha az is elég, ha egy alacsonyabban fekvő helyre vonulsz. Így jobban védve leszel a széltől, ami a magasabb helyeken erősebben fúj, a hidegebb évszakokban ezzel különösen veszedelmes körülményeket teremtve. A völgyek és a kanyonok alacsonyabb részein ugyan nagyobb az árvízveszély, de ez talán még mindig jobb, mint megpróbálni átvészelni egy vihart a hegygerincen. Ha mégis fújna a szél, még mindig kereshetsz egy mélyedést, gödröt vagy kisebb szakadékot, ahol meghúzhatod magad. A gond csak az, hogy az éjszakák és a reggelek cserébe rendkívül hidegek lehetnek.
9. Magasabban fekvő tájak
Idesorolhatók a dűnék, dombok, fennsíkok, hegyek és hegygerincek, melyeket ottjártadkor heves esőzések és erős szél esetén fordíthatsz a javadra: a széliránnyal ellentétes oldalukon kevésbé leszel kitéve az elemeknek. Legalábbis ha minden jól alakul, hiszen a körülmények bármikor változhatnak, és a nagyobb hegyeknek gyakran saját időjárási rendszerük van. További túlélési tippek itt:
