Oké, ahhoz, hogy ilyesmi történjen, nagyon rossz időben, nagyon rossz helyed kéne lenned, de talán az eshetőség már neked is megfordult a fejedben. Ha érdekel, hogy egy vulkánkitörés esetén milyen esélyekkel számolhatnál, a lehető legjobb helyen jársz. Az élet nagy kérdéseit taglaló sorozatunkban erre is megadjuk a választ!
Nem a láva a legnagyobb gond
A jó hír, hogy igen, a láva elől elméletileg lehetséges elfutni. A rossz, hogy a vulkánkitörést egy másik, még pusztítóbb jelenség kísérheti, ami sokkal inkább megpecsételheti a sorsod, bárhogy is küzdesz ellene. A Howstuffworks számba vette a lehetőségeket.
Lássuk először a lávafolyamot, ami – mindaddig, amíg nem jut be egy cső alakú vagy csúszdaszerűen lejtő völgybe, illetve egy kevésbé robbanékony pajzsvulkánból származik – általában elég lassan, 1-2 km/órás sebességgel szokott haladni. Persze ha a körülmények kevésbé ideálisak, az átírhatja az esélyeket. A Hawaiin lévő Mauna Loa vulkán 1950-es kitörésekor például átlagosan 9 km/órás sebességű lávamozgást mértek (ami ugyanakkor még szintén lefutható, ha kondiban vagy).
Bizonyos esetekben, de szerencsére viszonylag ritkán előfordulnak gyorsabb lávafolyamok is, mint amilyen a Kongói Demokratikus Köztársaságban található Nyiragongo vulkán 1977-es kitörését is kísérte. Itt elrepedtek a kráter falai, majd a lávató alig egy óra alatt kiürült, és tartalma 60 km/órás sebességgel zúdult alá a hegyoldalon, legalább 70 embert megölve. Ez volt a valaha rögzített leggyorsabb lávaáramlás.
Hogy mi az, amitől viszont tényleg nincs menekvés? Hát a robbanásos kitöréseknél megfigyelhető vulkanikus törmelékár, ami egy hihetetlenül gyorsan mozgó, forró gázokat, olvadt kőzeteket és teftrát tartalmazó törmeléklavina. A jelenség pusztító erejét jól szemlélteti, hogy akár 700 km/órás sebességgel száguldhat, a benne lévő gázok hőmérséklete pedig elérheti az 1000 Celsius-fokot is.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
További veszélyforrást jelenthet az iszapáradat, vagyis az úgynevezett lahar is, ami többek között akkor jöhet létre, ha a törmelékár valamilyen víztömeggel érintkezik, vagy a vulkáni aktivitás megolvasztja a csúcson felhalmozódott havat. A törmelékből, többméteres kőtömbökből, illetve vízből álló áradat elől szintén nem lehet csak úgy elfutni: sebessége elérheti a 100 km/órát, és a folyómedreken keresztül akár több tíz kilométeres távolságra is eljuthat.
