Miután elköltöztem otthonról, még sokáig kerestem reflexszerűen a tekintetemmel Lizát, a teknőst, mielőtt a szomorú salátalevelek, torzsák vagy almahéjak a kukában landoltak. Ő ugyanis mindig hálásan megette ezeket. Azóta egy komposztálóról álmodozom, pedig sokkal jobb módja is van annak, hogy gondoskodjunk a zöldségek és gyümölcsök maradékáról: újjáéleszthetjük őket. Melissa Raupach és Felix Lill Neveljünk új növényt a konyhai maradékokból! című könyvükben látják el tanácsokkal a bolygó megmentőit és a spórolni vágyókat.
Fából vaskarika, avagy hogyan lesz a konyhai maradékból új zöldség vagy gyümölcs
A növények szaporítása kétféle módon történhet: generatív módon, azaz ivaros szaporodással vagy vegetatív módon, tehát ivartalan szaporodással. Az előbbi történik például a mangó vagy az avokádó esetében, amikor az elültetett magból új növény hajt ki. Ha gyorsabban szeretnénk ehető gyümölcshöz vagy zöldséghez jutni, akkor az utóbbi módszerrel kell boldogulnunk, vagyis a levágott darabok segítségével vegetatív módon szaporítjuk őket.
Mivel ebben az esetben az anyanövényből az utód megtermékenyítés nélkül jön létre, vagyis megegyezik a génállománya az eredetiével, voltaképpen – Viktor Frankenstein már dörzsölheti a tenyerét – egy klónt hozunk létre. Az érdem persze nem a miénk, hanem a csodás természeté. Egy római saláta torzsájában levő sejt például elég információt hordoz ahhoz, hogy gyökérsejtté vagy levélsejtté válhasson, átprogramozódik és új feladatokat lát el.
Érdemes észben tartanunk, hogy ez a folyamat annál jobban sikerül, minél fiatalabb a növény és minél frissebb az a rész, amit fel szeretnénk használni. De ha szeretnénk életben tartani, a gondozására is figyelmet kell fordítanunk.
A klónok gondozása
Bár az éledező zöldségek kétségtelenül mutatósak és praktikusak a konyhapultunkon felsorakoztatva, nem biztos, hogy jól is fogják érezni ott magukat. Növekedésükhöz ugyanis mindenekelőtt fényre van szükségük. Éppen ezért a legideálisabb évszakok az újratermesztéshez a tavasz és a nyár, a sötétebb hónapokban pedig használhatunk a napfény spektrumában működő LED-es világítótesteket. Tartsuk észben azt is, hogy a különböző növényeknek más-más lehet a fényigénye, ennek nézzünk utána, mielőtt belevágunk a kertészkedésbe.
Az energia egy másik formája a meleg. Könnyen eldönthetjük, hogy zöldségeinknek, gyümölcseinknek milyen hőmérsékletet biztosítsunk, ha tudjuk, honnan származnak. Az ananász például szereti a meleget és a magas páratartalmat, de a mi éghajlatunkon termő növények többsége 20 fokon vígan növekszik. Válasszunk nekik jó minőségű termőföldet, meg fogják hálálni. Az első beültetéshez használjunk palántaföldet, ami segít elkerülni a pangó vizet és hozzájárul a dúsabb gyökérzet kialakulásához is. Később ültessük át normál földbe.
Újranövesztésükbe két úton vághatunk bele: vagy azonnal földbe ültetjük őket, vagy néhány napig vízbe tesszük a levágott növénydarabot, ebben az esetben viszont ügyeljünk rá, hogy mindennap cseréljük a vizet, nehogy elkezdjen rothadni. Vannak viszont olyan növények is, amiknek egyből a földbe kell kerülniük – ilyen például a hagyma –, de mást sem érdemes hosszan vízben áztatni, különben a nedves környezethez alkalmazkodott gyökeret növesztenek. A beültetett növényeket locsoljuk alaposan, de kerüljük el a pangó vizet, mert az szintén rothadáshoz vezethet. A magas páratartalmú levegőt igénylő példányoknak egyszerűen biztosíthatjuk a megfelelő közeget: húzzunk rájuk egy kilyuggatott nylonzacskót, vagy borítsunk föléjük egy félbevágott PET-palackot.
Egy idő után elengedhetetlenné válik az átültetés. Ha a gyökerek dúsan átszövik a földlabdát és új hajtások jelentek meg, eljött a pillanat. Az új cserép átmérője ne legyen túl nagy, nagyjából 5-10 centiméterrel szélesebb, mint az előző, ami bő egy évig kényelmes otthona lesz a növényünknek. A jó tápanyagellátás érdekében nem feledkezhetünk meg a trágyázásról sem. Használjunk kéthetente egy gyűszűnyi növényi alapú, széles spektrumú trágyát vagy speciális zöldségtrágyát.
Bármit újjáéleszthetsz
Már csak annyi a dolgunk, hogy kiválasszuk a növényt, amit újjá szeretnénk éleszteni. A káposzta- és salátafélék torzsáját, a póréhagyma és a zeller a szárát, a torma, a répa és az ananász felső részét vágjuk le és tegyük vízbe, a burgonyát, a gyömbért egyből ültessük nedves földbe, a fűszernövényekből pedig vágjunk egy 5 centiméteres hajtást néhány levéllel a csúcsukon, és állítsuk őket egy pohár vízbe, a gyökérzetük kifejlődése után pedig mehetnek egyből a cserépbe.
